Befektetőket várnak a leszakadó térségek

KKV | Nemzeti Fejlesztési Terv
A hazai turizmus közel 20 milliárd forint pluszforráshoz jut azt követően, hogy Magyarország csatlakozik az Európai Unióhoz. A tervek szerint a 2004-2006 közötti időszakban két kiemelt terület támogatása kerül előtérbe. Az egyik a turisztikai vonzerő fejlesztése, a másik pedig a fogadóképesség javítása. A szakma uniós felkészülését segíti az idén kiírt Széchenyi turizmusfejlesztési program két pályázata, amelyek megvalósíthatósági tanulmányok elkészítéséhez adnak anyagi támogatást.

A Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) regionális operatív programjában a turizmus fejlesztése kiemelten szerepel, hiszen kormányzati vélekedések szerint ez a terület ma már a gazdaság egyik húzóágazata. Ám a kínálatban több olyan tényező is van, amelyek miatt nem lehet a meglévő adottságokat megfelelően kihasználni. Így például nem elégségesek a turisztikai szolgáltatások, a látnivalók, a kínálat nagymértékben szezonális. Budapest és a Balaton kivételével az ország más térségeiben nincs megfelelő számú és színvonalú szálláshely, sok problémát okoz a megközelíthetőség. Gondok forrása az is, hogy az ágazatban dolgozókra jellemző a megfelelő készségek hiánya. Mindezek következtében az egy főre jutó bevétel csak ötöde a közel azonos számú turistát fogadó Ausztriáénak, az átlagos tartózkodási idő mindöszsze három nap, amely nem éri el az európai átlagot.

E hiányosságok megszüntetése érdekében a csatlakozást követően 2004-2006 között a hazai források mellett mintegy 20 milliárd forint többletforrást lehet az ágazat fejlesztésének szolgálatába állítani. Szakmai szándékok szerint két terület, a turisztikai vonzerők fejlesztése és a turisztikai fogadóképesség javítása kerül előtérbe.

A turisztikai vonzerő fejlesztése elengedhetetlen, hiszen hazánkban a már említett két térség, a Balaton és a főváros kivételével a többi régióban a meglévő adottságok kihasználtsága igen alacsony. A lehetőségek között elsőként említhető a kulturális értékek hasznosítása, amely elsősorban a világörökség helyszíneit, a műemléki védelem alatt álló kastélyok, várak, kúriák hasznosítását jelenti, a vonzerő fejlesztése pedig a múzeumok gyűjteményeire, a hazai művészeti életre, illetve a népművészeti hagyományokra épít. A természeti adottságok közül főként a gyógy- és termálvíz hasznosítása kerül előtérbe, míg az aktív turizmus témakörében a különböző túraútvonalak, tájvédelmi körzetek, nemzeti parkok fejlesztése jelent feladatot.

Különösen a hátrányos térségekben lehet nagy szerepe a különféle vonzerők fejlesztésének, hiszen a turistaforgalom élénkülése hozzájárulhat a lakosság helyben tartásához, és a vendégek megjelenése pótlólagos jövedelmet, illetve új munkahelyeket teremthet.

A vonzerőfejlesztés azonban önmagában nem elegendő. A megfelelő vendégforgalom másik alapját jelenti a szálláshelyek bővítése és a szolgáltatási háttér megteremtése. A nem elégséges szálláshelykínálat az ország több térségében is nehezíti, sok esetben teljesen ellehetetleníti jelenleg a turisták fogadását, ám különösen nagy gond ez az észak-magyarországi és az alföldi régiókban, illetve a nemzeti parkok és a világörökség helyszíneinek környezetében. Így a szálláshelyek mennyiségi és minőségi fejlesztésére egyaránt szükség van.

E források megszerzéséhez felkészülést jelent a Széchenyi turizmusfejlesztési program keretében meghirdetett két pályázat, amelyek megvalósíthatósági tanulmányok elkészítéséhez adnak támogatást. A MeH turisztikai államtitkársága 600 millió forintot szán a nagy értékű – 300-500 millió forint közötti – beruházások, nemzetközi vonzerővel rendelkező fejlesztések megvalósításának életképességét vizsgáló elemzések, építészeti és kiviteli tervek, környezeti hatástanulmányok elkészítésére. A kisebb – 50 millió forint körüli – régiós jelentőségű beruházások megvalósítását elősegítendő pedig egy 300 millió forintos pályázati keret áll rendelkezésre az idén.

Minőségi problémákat talált a Nébih a sajtkrémeknél

A 31 termékből 20 esetben indult hatósági eljárás.

KSH: tovább nőtt a foglalkoztatottság

A foglalkoztatottak száma 17 ezerrel nőtt, ezzel a munkanélküliek átlagos száma 160 ezerre csökkent.

Lassulást jelez az építőipar alakulása

Jelentősen veszített lendületéből a fejlesztések bővülése a múlt év utolsó három hónapjára, így kérdéses, hogy két számjegyű lesz-e a szektor növekedése.

Egyre sürgetőbb az egységes Google-adó

A nemzetállamonként eltérő szabályozás versenyhátrányba hozhatja az uniós cégeket.
Világgazdaság Piactér