Görög segély: újabb kételyek
Az átmeneti enyhülés után ismét növekedni kezdtek Görögország forrásköltségei a hétvégén bejelentett EU–IMF-mentőövvel kapcsolatos bizonytalanságok nyomán. Utóbbiak közül a legújabb egy jogi eljárás lehetősége: Joachim Starbatty, a Tübingeni Egyetem közgazdászprofesszora a német alkotmánybíróságon készül megtámadni azt a megállapodást, amely szerint az eurózóna kormányai adhatnak pénzügyi segítséget Athénnak. Starbatty ugyanis úgy véli, a segélycsomag az uniós szerződésekben tiltott támogatásnak minősül, mert Görögország a piacinál kedvezőbb kamatozás mellett juthatna hitelhez. Az eurózóna pénzügyminiszterei ezeket az aggályokat korábban azzal próbálták elhárítani, hogy a kétoldalú kölcsönök nem jelentenek tiltott támogatást.
Elemzők általában nem tartják komoly veszélynek, hogy blokkolni lehetne a görög segélyt. Jeórjiosz Papakonsztantinu görög pénzügyminiszter szintén bizakodóan nyilatkozott: szerinte „nagyon nehezen” tehetné meg bármely ország, hogy ne szavazza meg a hitelt, ha azzal kapcsolatban – a megállapodásnak megfelelően – támogató véleményt fogalmaz meg az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank. Az ugyanakkor még mindig nem tisztázott, hogy az eurózóna parlamentjeinek szavazniuk kell-e majd a kérdésről; ha igen, az nyilvánvalóan hosszú időt vehet igénybe.
A befektetőket Görögország hosszabb távú kilátásai ugyancsak aggasztják. A német pénzügyminisztérium szerint az eurózóna 30 milliárd eurós csomagja – amelyet a Nemzetközi Valutaalap további 15 milliárddal egészíthet ki – három évre szól, és bármely más összeg emlegetése puszta spekuláció. A korábbi hírek ezzel szemben arról szóltak, hogy az összesen mintegy 45 milliárd euró csak az első évi segély lenne, és Athén később újabb kölcsönökhöz juthat. A folytatódó bizonytalanság nyomán tegnap ismét megközelítette a 400 bázispontot a tízéves görög államkötvényeknek a német papírokhoz képest számított hozamfelára. Papakonsztantinu szerint ugyanakkor nem csak a hozamszint az egyetlen tényező, amely alapján döntenek majd a nemzetközi segítség igénybevételéről. Kijelentette egyúttal, Athén soha nem fedi fel azt a határt, amelynek elérésekor a segélymechanizmus aktiválását kéri. Reuters
kockázatok Portugáliában
Kedvező, 1,715 százalékos kamatláb mellett értékesített kétmilliárd eurónyi kétéves lejáratú államkötvényt tegnap Portugália.A hozamszintek később azonban emelkedésnek indultak, miután Olli Rehn uniós gazdasági biztos azt mondta: a portugál költségvetés „némileg kedvezőbb” makrogazdasági feltételezéseken alapul, és a tényleges kockázatok esetén további megszorításokra lehet szükség.
A tízéves portugál állampapírok hozamfelára a némethez képest azonban még így is jóval alacsonyabb, mint a 400 bázispont körüli görög: nem éri el a 130 bázispontot.
A hozamszintek később azonban emelkedésnek indultak, miután Olli Rehn uniós gazdasági biztos azt mondta: a portugál költségvetés „némileg kedvezőbb” makrogazdasági feltételezéseken alapul, és a tényleges kockázatok esetén további megszorításokra lehet szükség.
A tízéves portugál állampapírok hozamfelára a némethez képest azonban még így is jóval alacsonyabb, mint a 400 bázispont körüli görög: nem éri el a 130 bázispontot.-->
