Külföldi variációk minősített többségre
Arányok. A kétharmados szavazások mellett egyéb megoldások is léteznek a kiemelten fontos döntések meghozatalának a szigorítására. A legtöbb esetben az alaptörvény módosítását szükségessé tevő határozatoknál nyúlnak ilyen eszközhöz, illetve a politikusok személyét, s már meghozott döntések felülbírálását érintő kérdéseknél.
Németországban szövetségi és tartományi szinten minősített kétharmadra, vagyis az összes képviselő több mint 66 százalékának a támogatására van szükség az alkotmánymódosításhoz. Szövetségi szinten ez az alsóházként működő Bundestag képviselőire vonatkozik. Egyszerű, vagyis csak a jelen lévő szavazókra vonatkoztatott kétharmad kell, ha a szövetségi parlament alsóháza hadiállapotot akar kihirdetni.
Ausztriában a szövetségi és a tartományi alkotmányok módosításához kétharmados támogatás kell, s a szövetségi ház mindkét kamarájának ugyanilyen arányú igen szavazatával lehetséges büntetőeljárást indítani a köztársasági elnök ellen.
Svájcban a közvetlen demokrácia kiterjedtsége miatt szinte egyáltalán nem alkalmazzák ezt az eszközt. A szövetségi alkotmány sem írja elő a kétharmadot egyik területen sem.
Az USA-ban az elnök idő előtti elmozdítása követeli meg az összes szenátor kétharmadának a jóváhagyását. A washingtoni kongresszus felsőháza ilyen esetekben esküdtbírósággá alakul át. A törvényhozás mindkét kamarájának kétharmados többsége kell ugyanakkor ahhoz, ha felül akarják írni az államfői vétót egy törvényjavaslattal kapcsolatban, vagy ha meg akarják állapítani az aktuális elnök hivatalképtelenségét. A szenátuson belül pedig az ellenzéki honatyák obstrukciójának (filibuster) a letöréséhez kell a száz képviselő közül hatvannak a szavazata. VG
Az európai unió szabályai változnak
Az EU miniszteri tanácsában nincsenek kétharmados döntések. Az olyan rendkívül kényes témákban, mint az adózás vagy a kül- és biztonságpolitika, a tagállamok egyhangú szavazása szükséges a jóváhagyáshoz.A többi témában a liszszaboni reformszerződés értelmében az úgynevezett „kettős többség” a követelmény, vagyis hogy a tagállamok 55 százaléka támogassa a döntést, és ezek az EU lakosságának legalább a 65 százalékát képviseljék.
Ez az újítás azonban csak 2017-től lép életbe, de 2014-től már alkalmazható esetenként, ha egyik tagország sem emel kifogást. Addig pedig a nizzai szerződés marad érvényben, e szerint a tagállamok többsége, illetve a hozzájuk rendelt összesen 345 szavazatból 255 igenlése szükséges egy javaslat elfogadásához.
A többi témában a liszszaboni reformszerződés értelmében az úgynevezett „kettős többség” a követelmény, vagyis hogy a tagállamok 55 százaléka támogassa a döntést, és ezek az EU lakosságának legalább a 65 százalékát képviseljék.
Ez az újítás azonban csak 2017-től lép életbe, de 2014-től már alkalmazható esetenként, ha egyik tagország sem emel kifogást. Addig pedig a nizzai szerződés marad érvényben, e szerint a tagállamok többsége, illetve a hozzájuk rendelt összesen 345 szavazatból 255 igenlése szükséges egy javaslat elfogadásához.-->
