A fiatalok inkább dolgoznának külföldön
A magyar lakosság 13 százaléka vállalna külföldi munkát. Azaz ekkora az úgynevezett halmozott migrációs potenciál mértéke – derül ki a Tárki kutatásából.
A felnőtt lakosság 7 százaléka néhány hétre vagy hónapra, 8 százaléka pedig pár évre külföldre menne dolgozni. Öt százalék azoknak az aránya, akik kivándorolnának. Az átlagosnál nagyobb a rövid távú munkavállalást tervezők aránya Nyugat-Dunántúl régióban (12 százalék), illetve a közepes nagyságú (10–50 ezer fős) településeken, ahol a halmozott migrációs potenciál értéke 20 százalék feletti.
A közhiedelemmel ellentétben az iskolai végzettség szerint nem különbözik nagymértékben a migrációs hajlam, csak a feltehetően idősebb, legfeljebb általános iskolát végzetteké alacsony, és a középfokú iskolai végzettségűek migrációs potenciálja kismértékben átlag feletti. A tanulók között a migrációról álmodók aránya kiugróan nagy, de a vállalkozókra és a munkanélküliekre is átlag feletti migrációs, főleg rövid távú munkavállalási hajlam jellemző.
A férfiak hosszú távú munkavállalási és az összesített, azaz halmozott migrációs potenciálja nagyobb a nőkénél, a rövid távú munkavállalás és a kivándorlás esetében viszont elhanyagolható a nemek közötti különbség. VG
Trendek
A magyar lakosság külföldi munkavállalási szándéka a 90-es évekhez képest a 2000-es évek eleje óta folyamatosan emelkedik.A kor előrehaladtával erősen csökken a migrációs szándék mértéke: a legfiatalabbak „mehetnékje” a legnagyobb, míg a negyven éven felüliek körében hirtelen visszaesik a vándorlási hajlandóság
A kor előrehaladtával erősen csökken a migrációs szándék mértéke: a legfiatalabbak „mehetnékje” a legnagyobb, míg a negyven éven felüliek körében hirtelen visszaesik a vándorlási hajlandóság-->
