Nyomásra ugyan, de változott a költségtérítés
A költségtérítések nagysága, kifizetésének módja azonban olyan hatalmas viharokat kavart, hogy a honatyák végül úgy döntöttek: ez év január elsejétől a képviselők teljes jövedelme önálló tevékenységből származó jövedelemnek számít. Egyben arról is döntöttek, hogy ha költségeiket számlával nem tudják igazolni, vagy nem választják a 10 százalékos költséghányadelszámolást, akkor a bevételük egésze adó- és járulékkötelessé válik.
Az idei büdzsé alapján egyébként 75,9 milliárd forintot költ az ország a parlament, illetve az intézményeinek a működésére. Ebből az Országgyűlés Hivatalának az idei büdzséje – amely a képviselők juttatásait és azok minden költségét is fedezi – csaknem 12 milliárd forintra rúg. (A maradék összegben benne van az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának, a Közbeszerzések Tanácsának, a pártoknak, illetve alapítványaiknak, a Magyar Rádiónak, a Magyar Televíziónak, a Duna Televíziónak, a Média közalapítványoknak, a Magyar Távirati Irodának, az országos kisebbségi önkormányzatoknak, valamint a Költségvetési Tanácsnak a költségvetése is.) VG
Húsz év
A rendszerváltáskor, 1990-ben még csak 32 500 forintot kaptak a parlamenti képviselők, igaz, csak két évet kellett várniuk az első – nem is kicsi – emelésre, amikor is 56 063 forintra nőtt az alapbérük. Ma már 231 900 forint – ez 2008 óta van érvényben.Az elmúlt húsz évben persze változtak a tisztségviselőknek járó pótdíjak is. Korábban nem járt pluszpénz a második bizottsági tagságért, 2006 júniusától azonban kapnak ezért is pénzt, jelenleg 57 975 forintot.
Az elmúlt húsz évben persze változtak a tisztségviselőknek járó pótdíjak is. Korábban nem járt pluszpénz a második bizottsági tagságért, 2006 júniusától azonban kapnak ezért is pénzt, jelenleg 57 975 forintot.-->
