Tiltakozási hullám Romániában

A Ceausescu-diktatúra bukása óta nem látott méretű tiltakozást tartottak tegnap a román fővárosban a kabinet által tervezett megszorító intézkedések miatt. A rendőrség becslése szerint 30 ezer ember gyűlt össze Bukarestben azt skandálva, hogy „Le a kormánynyal!”. Arról, hogy lesz-e általános sztrájk, ma döntenek a szakszervezetek.

A lakossági reakció hevességét látva több elemző is elképzelhetőnek tartja, hogy a bukaresti kabinet végül meghátrál a népharag elől, és enyhít a lefaragások mértékén. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) a Románia rendelkezésére bocsátott 20 milliárd eurós hitelkeret fejében az elszaladó költségvetési hiány megzabolázását kötötte ki feltételül.

Konkrétan ez azt jelentené, hogy az állami fizetéseket 25, a nyugdíjakat pedig 15 százalékkal kurtítanák. A román költségvetési deficit tavaly 7,2 százalékos volt, és az IMF előrejelzése szerint az idén 9 százalékra emelkedhet, ha Bukarest nem kezd el takarékoskodni. A valutaalap attól tette függővé a következő hitelrészlet folyósítását, hogy Bukarest képes lesz-e hiteles megszorítási ütemtervvel előállni. A lakosság heves tiltakozása mindenesetre megkérdőjelezi a megszorítások keresztülvihetőségét.

Miközben a parlament várhatóan jóváhagyja majd a megszorító intézkedéseket, az Emil Boc vezette kabinetnek egyéb jogi akadályokkal kell majd számolnia. Az alkotmánybíróságtól például sokan azt várják, hogy meggátolja az átlagosan 170 eurós nyugdíjak csökkentését. Hasonló esetre a szintén IMF-hitelkeretet igénybe vevő Lettországban már volt precedens. A lefaragások keresztülvitelének esélye jelenleg 50 százalék körül lehet – mutatott rá egy román politikai elemző. A BNP Paribas viszont ennél is csekélyebbnek becsüli annak valószínűségét, hogy a kormányzat bármilyen érdemi lépést tehet júliusig a hitelkeret következő részletének lehívása érdekében.

A megszorítások óriási tömegeket érintenek. A román gazdaság egyik nagy problémája, hogy a korrupt és rossz hatékonysággal működő állami szektor adja a munkahelyek közel harmadát, és a költségvetési bevételek több mint harminc százalékát emésztik fel a fizetések, nyugdíjak, szociális juttatások. A 2005 és 2009 közötti három számjegyű bérnövekedések ugyanakkor finanszírozhatatlanná váltak a gazdasági visszaesés bekövetkezte miatt.

A romániai tüntetések híre az euró miatt amúgy is ideges piacokra sem gyakorolt jó hatást. A lej gyengült az euróval s a dollárral szemben is, és a bukaresti értéktőzsde legnagyobb cégeit tömörítő indexe is 1,6 százalékot veszített értékéből a nyitás után. Reuters