A cég felelt a kárért
A cég által igénybe vett biztonsági őrök – mint teljesítési segédek – tevékenysége folytán bekövetkezett szerződésszegésért és az ezzel okozott kárért a cég tartozik felelősséggel – szögezte le a Legfelsőbb Bíróság (LB) az alábbi perben.
Az építőipari vállalkozás megbízási szerződést kötött egy őrző-védő céggel, amely vállalta az adott építési terület őrszolgálatát. Az építésvezető személygépkocsiját mégis ellopták. A károsult kérte a munkaügyi bíróságot, hogy munkáltatója kárfelelősségét állapítsa meg. A bíróság kimondta, hogy a munkáltatót objektív felelősség terheli a munkavállaló munkahelyre bevitt tárgyaiban bekövetkezett károkért, és ezalól az építőcég nem tudta kimenteni magát. Ezért kötelezte a kár 70 százalékának a megtérítésére. A kár bekövetkeztében 30 százalékos mértékig ugyanis az építésvezető is közrehatott, mert az autó kulcsát az építési területen lévő konténerirodában hagyta. Az ítéletet a másodfokú bíróság megerősítette.
A fizetésre kötelezett építőipari vállalat ezt követően az őrző-védő vállalkozás ellen lépett fel, mondván: az a felelős a kárért, mert nem tett eleget őrzési kötelezettségének. Az alperes azzal védekezett: a nagyobb értékű tárgyak, anyagok őrnaplóba történt bejegyzésével jött létre őrzési kötelezettsége. Az építésvezető azonban az autót nem adta át az őrnaplóban rögzített módon. Az elsőfokú bíróság helytadott a keresetnek. Kifejtette: az alperes őrzési kötelezettsége kiterjedt a területen lévő összes vagyontárgyra. A mélygarázs is őrzött terület volt, az oda beengedett autókról a biztonsági őrök tudtak. A másodfokú bíróság helybenhagyta az ítéletet.
Az alperes az LB-től kért felülvizsgálatot. Egyebek között arra hivatkozott, hogy a bíróságok nem folytatták le a szükséges bizonyítást, ami nem terjedt ki arra, hogy a biztonsági őrök szerződést szegtek-e. Az LB azonban rámutatott: a bíróságok a jogszabályoknak megfelelően tárták fel a tényállást. Az alperes által igénybe vett biztonsági őrök magatartásáért a cég úgy felel, mintha az őrzést maga végezte volna. Hangsúlyozta, hogy az őrnapló szerepét a cég túlértékelte: a szerződésből nem következik, hogy őrizni csak azt kell, ami az őrnaplóban szerepel. Ezért hatályában fenntartotta a jogerős ítéletet. KK
