Keményebb bértárgyalások várhatók
Korántsem oldódott meg a bércsökkenés problémája, annak ellenére, hogy csütörtökön a munkaadók képviselői és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter egy megbeszélésen lényegében véget vetettek a vállalkozók és a kormány elmúlt hetekben tapasztalható ellentétének. A vállalkozókról lekerült a béremelésre ösztönző politikai nyomás, a kormányzat – igaz, a legfőbb kormánypárt frakciótagjaival szembekerülve – pedig meg tudott egyezni a fontos támogatóként is szerepet játszó munkaadókkal. Nem mellékes az sem, hogy az állam maga is nagy foglalkoztatónak számít, és bár az állami cégeknél teljes körű kompenzációt ígérnek a nem vezetői rétegnek (a vezetők bérét befagyasztották, de nettójuk így is nő), ez nem látszik mindenhol megvalósulni.
A következő hetekben, hónapokban tehát a cégekkel történő bértárgyalások lesznek a legfontosabb tényezők. Bár néhány társaságnál már született bérmegállapodás, számos vállalatnál ez még hátravan. A munkavállalók keresetcsökkenésének kiigazítása vezeti a szakszervezeteket, amelyek várhatóan igyekeznek minél gyorsabban megállapodni. Nem mindegy nekik, hogy milyet: várhatóan legalább a kompenzáció igényével lépnek fel, a minimális elvárásuk a nettó bérek korábbi szintre emelése lesz.
„A háborús kommunikáció hiába szűnt meg a munkavállalók és a kormány között, ha az alapigazságok megmaradtak. Továbbra is szükségesnek tartjuk az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) összehívását, hogy valódi megoldás szülessen, hiszen ez eddig elmaradt” – nyilatkozott lapunknak Pataky Péter. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke kijelentette: nem történt más, mint amit eddig is mondtak a szakszervezetek, azaz a kormány belátta, hogy az adóváltozások negatív hatásait nem lehet áttolni mások asztalára. A szakszervezetek egyébként nem gondolják azt, hogy a tavaly decemberben az OÉT-ülésen elfogadott 4-6 százalékos béremelési ajánlás éves szinten nem érvényesülne, hiszen ez a korábbi években is mindig teljesült, ez a bérek alakulásának normális menetéhez tartozik. Ettől még a munkavállalók jelentős része rosszul járt, amiért a kormány a felelős – tette hozzá Pataky.
A munkavállalók érdek-képviseleti szervezetei most arra törekednek, hogy lehetőleg minél hamarabb a dolgozókra nézve minél kedvezőbb bérmegállapodásokat érjenek el a cégekkel való tárgyalások során – csökkentendő a veszteségeket. Ha egy vállalkozás a gazdasági évét a naptári évvel együtt kezdi, azaz január 1-jétől számítja, akkor az sem ritka, hogy a gyakran csak a második negyedévre megszülető bérfejlesztési döntés visszamenőleg is érvényes. Az ilyen bértárgyalásokon született megállapodások akár visszamenőleg kompenzálhatják is a dolgozók veszteségét – hiszen a reálkereset növekedéséről nem nagyon lehet szó.
A veszteség az év első hónap-jaiban már bekövetkezett. Ezen az éves átlagban teljesülő bérajánlás sem segít, hiszen az átlag elfedi az előnyöket és a hátrányokat is, átlagban hiába teljesülnek a célok, a szakszervezetektől az egyének kérik számon az eredményeket – jegyezte meg Pataky.
A szakszervezeti vezető hozzátette: az érdekképviseletek szerint a jelenlegi adórendszer nem jó, ezért adómódosításra van szükség. Egy esetlegesen létrejövő OÉT-ülésen a kormánnyal tárgyalhatnának a módosítás irányáról, azonban az egyeztetés összehívását javasló levelükre a kormány napok óta nem válaszolt. VG
A kevés gazdag felfele húz, s ezzel javítja a statisztikát
Az új adórendszerben a nemzetgazdaság egészében nőttek a nettó keresetek, ha minden más tényezőt változatlannak veszünk, 0,4 százalékos emelkedést okoztak a törvényi változások. Ugyanis a 290 ezres fordulópont alatt keresők alapesetben (gyerekkedvezmény, bérkompenzáció, bérfejlesztés nélkül) vesztettek, de a nagyobb keresetűek nyertek.A legalább 300 ezer forint bruttó keresetűek aránya a 10 százalékot sem éri el. Ám keresetük annyival nagyobb, hogy a nettó átlagot felfelé húzza.
Egymillió forintos havi bruttó bérnél 135 830 forinttal nőtt a nettó összeg, ez éves szinten 1 629 964 forintos pluszt jelent a munkavállaló bankszámláján.
A közalkalmazotti vezetők esetében általános 2 milliós bruttó bérplafonnál pedig havonta csaknem 340 ezer, éves szinten pedig több mint 4 millió forinttal nő a nettó kereset.
A legalább 300 ezer forint bruttó keresetűek aránya a 10 százalékot sem éri el. Ám keresetük annyival nagyobb, hogy a nettó átlagot felfelé húzza.
Egymillió forintos havi bruttó bérnél 135 830 forinttal nőtt a nettó összeg, ez éves szinten 1 629 964 forintos pluszt jelent a munkavállaló bankszámláján.
A közalkalmazotti vezetők esetében általános 2 milliós bruttó bérplafonnál pedig havonta csaknem 340 ezer, éves szinten pedig több mint 4 millió forinttal nő a nettó kereset.-->
