A Washington által meghirdetett diplomáciai bojkotthoz elsőként Ausztrália csatlakozott – számolt be róla a Reuters. A döntést Scott Morrison miniszterelnök jelentette be, melynek fő okaként Kína emberi jogi helyzete miatti tiltakozást jelölte meg.
Ott lesznek, vagy nem lesznek?
De mi is az a diplomáciai bojkott? Sokak emlékezetében az Olimpiai Játékok bojkottja a hidegháború éveiből köszön vissza. Az 1980-as moszkvai játékokat a NATO-országok nagy része bojkottálta, erre válaszul 1984-ben a keleti tömb többsége ugyanígy cselekedett a Los Angeles-i olimpiával kapcsolatosan. Akkor azonban teljes bojkott történt, az adott országból senki nem vett részt az ötkarikás játékokon, számos nagyszerű versenyző felkészülése veszett kárba, többüket megfosztva ezzel élete lehetőségétől.
A jelenlegi diplomáciai bojkott esetében „csak” a politikai szereplők maradnak távol, a versenyzők részt vesznek sportáguk legrangosabb megmérettetésén. Az Egyesült Államok esetében ezt azt jelenti, hogy Joe Biden elnök nem teszi tiszteletét Kínában, ahogy más miniszterek, magas rangú tisztségviselők, protokollszemélyek is otthon maradnak. Attól ugyanakkor nem kell tartani, hogy az NHL-sztárjait, vagy napjaink legeredményesebb síelőjét, Mikaela Shiffrint nem láthatjuk versenyezni a bojkott miatt. És a magyar versenyzőknek sem kell kevesebb ellenfélre felkészülnie az amerikai és ausztrál távolmaradás következtében.
Megfizetnek a bojkottálók
Scott Morrison a bejelentéskor elmondta, hogy ország szeretné újra megnyitni a diplomáciai kapcsolatokat Kínával, hogy az emberi jogok megsértésével kapcsolatos aggályokról, valamint Pekingnek az ausztrál korlátozásával kapcsolatos lépéseiről tárgyaljanak, azonban mindeddig nem kaptak választ a megkeresésekre.
Ennek fényében nem meglepő, hogy az ausztrál kormánytisztviselők nem lesznek ott Kínában
– mondta az ausztrál kormányfő Sydneyben.
A hivatkozott emberi jogi problémák közül a legjelentősebb a Hszincsiang tartományban élő, nagyjából 8,5 milliós iszlám vallású ujgur lakosság elnyomása. A nyugati országok szintén nem nézik jó szemmel Peking Tibettel való viszonyát, ahol hasonló visszaélések történtek.
És nagy valószínűséggel szerepet játszhatott a diplomáciai bojkottban Kína és Tajvan viszonya is. A magát független államnak tartó szigetország az Egyesült Államok fontos partnere, Kína azonban a saját részének tekinti Tajvant, és a vele történő diplomáciai tárgyalásokat szuverenitása elleni támadásnak titulálja, emiatt több országgal is voltak már éles politikai vitái.
Peking azt állítja, hogy nem sértette meg az emberi jogokat Hszincsiangban, azok koholmányok. A diplomáciai bojkott kapcsán Kína ellenintézkedésekre figyelmeztetett. Bár részleteket nem közölt az ázsiai ország, azt aláhúzták, hogy
az Egyesült Államok meg fogja fizetni az árát a döntésnek.
A kínai külügyminisztérium szóvivője, Vang Venbin az ausztrálok lépését politikai pózolásnak tartja, célozva többek között az Egyesült Államok és Ausztrália közötti katonai együttműködés közelmúltbeli megerősítésére.
Senkit nem érdekel, hogy eljönnek-e, vagy nem
– kommentálta Canberra döntését.
Mások is csatlakozhatnak
Ugyan Washington bejelentéséhez nem csatlakoztak azonnal tömegesen szövetségesei, több ország is fontolgatja a hasonló távolmaradását.
A Telegraph információ szerint az Egyesült-Királyság tisztviselői nem zárják ki a bojkott lehetőségét.
Az Egyesült Államok ázsiai szövetségesei közül Japán a Biden-kormány bejelentését követően hasonló lépésben kezdett el gondolkodni, Dél-Korea azonban egyelőre nem fontolgatja a távolmaradás semmilyen formáját.
A téli ötkarikás játékokra fél évvel a Tokióban megrendezett nyári olimpiát követően kerül sor, mivel a Japánban megrendezett versengést a koronavírus-járvány miatt egy évvel el kellett halasztani. A kínai szervezők nem gondolkoznak halasztásban, kezdetektől fogva azt állítják, hogy olimpiai biztosan lesz, és az eredeti tervek szerint kerül lebonyolításra. Ezzel Peking lesz az első város a világon, amely nyári (2008) és téli (2022) olimpiát is vendégül lát.
Az Amerikai Egyesült Államok 2028-ban Los Angelesben lesz a nyári ötkarikás játékok házigazdája, és Salt Lake City révén megpályázta a 2030-as téli olimpia megrendezését is.
