Campos Sánchez-Bordona, az Bíróságának főtanácsnoka csütörtöki indítványában azt hangoztatja:
el kell utasítani Magyarország és Lengyelország keresetét, amelyet a jogállamisági feltételrendszer ellen nyújtottak be, mivel álláspontja szerint a feltételrendszert a megfelelő jogalapon fogadták el, összeegyeztethető az uniós szerződés 7. cikkével, és tiszteletben tartja a jogbiztonság elvét.
Magyarország és Lengyelország márciusban nyújtott be keresetet a luxemburgi székhelyű uniós bírósághoz az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános, a jogállamisági feltételrendszerről szóló, az Európai Parlament és a Tanács által elfogadott rendelettel összefüggésben. A bírósági sajtóközlemény szerint a magyar–lengyel kereset többek között a rendelet kiválasztott jogalapjának nem megfelelő jellegén, illetve a megfelelő jogalap hiányán, az EUSZ 7. cikkel meglévő összeegyeztethetetlenségén és a jogbiztonság elvének megsértésén alapult.
Még a választások előtt alkalmazhatják a jogállamisági mechanizmustAz EU Bíróságának főtanácsnoka szerint nem helytálló a jogállamisági mechanizmussal szembeni lengyel–magyar kereset, ezért el kell utasítani. |
A főtanácsnok szerint azonban a rendelet a jogállamiságot nem egy az EUSZ 7. cikkben szereplőhöz hasonló szankcionáló mechanizmussal törekszik megvédeni, hanem pénzügyi feltételrendszer-eszközt hoz létre a jogállamiság uniós értékrendje védelmére.
Sánchez-Bordona rámutatott, hogy a rendelet kellően közvetlen kapcsolatot követel meg a jogállamiság megsértése és a költségvetés végrehajtása között, ily módon
azt nem a jogállamiság valamennyi megsértésére kell alkalmazni, hanem csak azokra, amelyek közvetlen kapcsolatban állnak az uniós költségvetés végrehajtásával.
A főtanácsnok szerint összeegyeztethetők az uniós szerződésekkel az uniós intézmények által kibocsátott azon szabályok, amelyek meghatározott területeken lépnek fel a jogállamiság értékrendjének a költségvetési irányításra hatást gyakorló bizonyos megsértéseivel szemben. Hangsúlyozta: kiemelten fontos a jogállamiság védelme az EU-ban, így a mechanizmusról szóló jogalkotói döntés az uniós intézmények mérlegelési jogkörébe tartozik, tehát a döntés nem minősíthető tévesnek.
A főtanácsnok indítványa nem köti az uniós bíróságot. A testület bírái most kezdik meg a tanácskozást az ügyben. A döntést későbbi időpontban hozzák meg.
