Az Oroszországnak küldött amerikai válasz komoly diplomáciai útvonalat jelöl ki

– jelentette ki Antony Blinken amerikai külügyminiszter azon a sajtótájékoztatón, amelyen bejelentette, hogy az Egyesült Államok megküldte írásbeli válaszait Oroszország biztonsági garanciaigényeire.

A tárcavezető szerint a levél – amelyet orosz sajtóértesülések szerint John Sullivan, az Egyesült Államok moszkvai nagykövete kézbesített Oroszország külügyminisztériumába – elvi és gyakorlati szempontból is értékeli az Oroszország által felvetett aggályokat. Blinken hozzátette: az Egyesült Államok nyitott a párbeszédre.

Amerika mindenre felkészült

Oroszország december közepén kétoldalú szerződés tervezetét juttatta el az Egyesült Államoknak, és ebben többek között arra tett javaslatot, hogy Washington kötelezze el magát a NATO keleti terjeszkedésének leállítása mellett, szüntesse be a katonai együttműködést a posztszovjet országokkal, vonja ki nukleáris fegyvereit Európából, és ne telepítsen a kontinensre Oroszországot fenyegetni képes csapásmérő rendszereket.

A dolgok írásba foglalása (...) jó módja annak, hogy a lehető legpontosabbak legyünk, és az oroszok a lehető legvilágosabban megértsék álláspontjainkat, elképzeléseinket. Jelenleg a dokumentum náluk van, és az ő térfelükön pattog a labda

– fogalmazott Blinken.

Fotó: Brendan Smialowski / AFP

A külügyminiszter nem részletezte, pontosan mit tartalmaz a dokumentum, de azt kiemelte, hogy Joe Biden amerikai elnök jóváhagyásával küldték el, aki személyesen részt vett a levél szerkesztésében és szövegezésében. Blinken azt is hozzátette, hogy a válasz Ukrajnával és Washington európai szövetségeseivel egyeztetve született meg.

A tárcavezető szerint az orosz követelésekre adott amerikai válasz azt tükrözi, hogy Washington nyitott a párbeszédre, és a diplomáciát részesíti előnyben, de Oroszországtól függ, hogyan reagál. Ugyanakkor kiemelte, az Amerikai Egyesült Államok minden eshetőségre felkészült.

A külügyminiszter bejelentette, hogy az Egyesült Államok kijevi nagykövetsége továbbra is nyitva marad, de arra figyelmeztette az Ukrajnában tartózkodó amerikai állampolgárokat, hogy fontolják meg az ország elhagyását.

Nem csak amerikai–orosz egyeztetés zajlik

A Donyec-medencei tűzszünet fenntartása melletti elkötelezettségüket hangsúlyozták a normandiai négyek elnöki tanácsadói szintű szerdai megbeszélésükön Párizsban.

Ez az első alkalom a feszültség újbóli kiéleződése óta, hogy Ukrajna és Oroszország képviselői leültek tanácskozni – Franciaország és Németország közvetítésével – az ukrajnai válság ügyében.

A szerda délben kezdődött, majdnem nyolc órán át tartó tanácskozás végén a felek közös nyilatkozatban erősítették meg elkötelezettségüket az ukrajnai konfliktus békés rendezéséről szóló minszki megállapodásokon alapuló tűzszünet fenntartása mellett.

A felek támogatják a tűzszünet feltétel nélküli betartását (...) függetlenül a minszki megállapodások végrehajtásával kapcsolatos egyéb vitás kérdésektől

– ismertette a megállapodást honlapján az Élysée-palota, azaz a francia elnöki hivatal.

NATO-főtitkár: minden nemzet maga dönthet a biztonságáról

A NATO nem köt az alapelveivel ellentétes kompromisszumot, ilyen alapelv, hogy minden nemzet szabadon dönthet a biztonságáról, illetve az, hogy a katonai szövetségnek képesnek kell lennie arra, hogy megóvja minden tagjának biztonságát – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben hétfőn.

A francia elnöki hivatal egyik tisztségviselője szerint a normandiai formátum sikeresnek bizonyult abban, hogy Oroszország elkötelezte magát a békés rendezést szolgáló folyamatban történő való részvételre. Kijelentette, ez jó jelzés lépés a feszültségek oldásához.

Több mint két éve ez az első eset, hogy a normandiai formátumban sikerült volna bármiben is megállapodni, így a feltételek nélküli tűzszünetről született megállapodás a jelen körülmények között rendkívüli jelentőségű.

Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője úgy fogalmazott a találkozót követően, hogy Kijev, Moszkva, Berlin és Párizs képviselőinek tanácskozása bizonyítja a békés rendezést szolgáló normandiai formátum újjáéledését. Jermak újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta, a résztvevők kifejezték szándékukat a meglévő vitás kérdések rendezésére. Ugyanakkor megerősítette, hogy továbbra is jelentős nézeteltérések vannak Kijev és Moszkva között.

A felek két hét múlva ismét tárgyalóasztalhoz ülnek, akkor Berlinben.

Dmitrij Kozak, a Kreml kabinetfőnök-helyettese – szintén a tárgyalás végén – kijelentette, hogy Kijevnek most két hete van új álláspont kidolgozására.

Fotó: Dominique Boutin / Sputnik / AFP

Az orosz elnök ukrajnai konfliktus ügyében illetékes különmegbízottja egyben kifogásolta, hogy a kijevi vezetés eddig egyáltalán nem vagy csak elutasítóan reagált a szakadárok humanitárius és egyéb kapcsolatfelvételi kísérleteire. Mint mondta, az ukrán kormány máig nem biztosított semmi perspektívát a donyecki és luhanszki „népköztársaságoknak”. Hangsúlyozta, hogy mindez szembemegy a konfliktus megoldását célzó erőfeszítésekkel.

Kozak leszögezte, újabb csúcstalálkozó Oroszország és Ukrajna között német–francia közvetítéssel csakis akkor válik lehetségessé, ha megállapodás jön létre a Donyec-medence jogi státuszáról, illetve az ott tartandó választásokról.

Az Élysée-palota belső köreiből a dpa német hírügynökség úgy értesült, hogy a megbeszélések humanitárius intézkedések és Ukrajna jövője körül forogtak. Újra felmerült az is, hogy kitűzhetnének időpontot az oroszbarát kelet-ukrajnai szeparatisták és a kijevi vezetés tárgyalásaira a Donyec-medence különleges státuszáról. Kijev ezt eddig mindig elutasította, mivel nem a szakadárokat, hanem Moszkvát tekinti tárgyalópartnerének.

Magyarországot választhatja a NATO

Már a jövő év elején megkezdődik a Lynx harcjárművek gyártása a zalaegerszegi gyárban – mondta az innovációs és technológiai miniszter a VG-nek. Palkovics László arról is beszélt, jó esély van arra, hogy a NATO Magyarországra telepítse DIANA védelmi innovációs programjának több elemét.

A normandiai formátumú egyeztetések a Donyec-medencei válság békés, tárgyalásos rendezésére jöttek létre. Az úgynevezett normandiai négyek – Oroszország, Ukrajna, Németország és Franciaország – 2015 februárjában hozta tető alá a minszki megállapodásokat, de azok maradéktalan végrehajtása még mindig várat magára.