Ha az Egyesült Államok nem ad konstruktív választ a biztonsági garanciákra vonatkozó javaslatokra, akkor Oroszország lépéseket fog tenni – közölte Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdán Moszkvában, a parlamenti alsóház plenáris ülésén, miközben az orosz kormánypárt a délkelet-ukrajnai szakadár területekre irányuló fegyverszállításokat kezdeményezett.

Ha nem érkezik konstruktív válasz, és a Nyugat folytatja agresszív irányvonalát, akkor Moszkva, ahogyan azt Vlagyimir Putyin elnök többször is kijelentette, megteszi a szükséges ellenlépéseket

– emelte ki parlamenti felszólalásában Lavrov.

Mindenesetre mindenkinek abból kell kiindulnia, hogy Oroszország és polgárai biztonsága feltétlen prioritás, és ezt minden körülmények között megbízhatóan biztosítani fogjuk

– folytatta a külügyminiszter, aki emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Államok biztosította Oroszországot, hogy a héten megadja a tételes írásos választ a biztonsági garanciák ügyében. Mint mondta, Moszkva nem hagyja, hogy a Nyugat végtelen vitákba temesse a kezdeményezést, és a témakört az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetre (EBESZ) hárítsa át.

Ugyanakkor jelezte a kormányának azon készségét, hogy az amerikai választ kérés esetén ne hozza nyilvánosságra. Azonban azt is elmondta, hogy a lényeget mindenképpen közölni fogják.

Fotó: ANDREW CABALLERO-REYNOLDS / AFP

A tárcavezető közölte: hivatalosan az EBESZ-országok külügyminisztereihez kíván fordulni annak tisztázására, hogy 

kollégái konkrétan miként értelmezik a biztonság oszthatatlanságának elvét, amelynek értelmében az egyik állam biztonsága nem szavatolható másik állam biztonságának rovására. 

Rámutatott, hogy ezt az elvet két pontban az EBESZ két hivatalos dokumentuma, az 1999-ben Isztambulban elfogadott Európai Biztonsági Charta és az EBESZ 2010-es csúcstalálkozóján elfogadott Asztanai Nyilatkozat is tartalmazza. Az első szerint minden országnak jogában áll megválasztania vagy megváltoztatnia a biztonsági szövetséget, amelybe belép, a második szerint pedig egyetlen országnak sincs joga ahhoz, hogy saját biztonságát másokénak rovására erősítse.

Elmondása szerint amikor január 21-én Genfben Antony Blinken amerikai külügyminisztertől megkérdezte, hogyan kell ezt a NATO-bővítés szempontjából gyakorlatban értelmezni, arra síri csend volt a válasz. Lavrov azzal vádolta meg a Nyugatot, hogy Oroszország elleni provokációkra hangolja Ukrajnát a Donyec-medencében, harci lázban ég, diplomatáinak evakuálásával pedig hisztériát gerjeszt, amelyet az ukrán vezetők kénytelenek csillapítani. Úgy vélekedett, hogy 

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár elvesztette a kapcsolatot a valósággal.

Andrej Turcsak, az orosz parlament alsóháza (duma) elnökének első helyettese, a kormányzó Egységes Oroszország párt főtanácsának titkára a Rosszija 24 hírtelevíziónak nyilatkozva fegyverszállítást sürgetett a délkelet-ukrajnai szakadároknak. A politikus szerint erre a donyecki és luhanszki népköztársaság védelmi képességének növelése és Kijev nyilvánvalóan előkészületben lévő agressziójának feltartóztatása céljából van szükség.

Hozzátette, hogy az orosz kormánypártot aggodalommal tölti el, hogy gyakorlatilag a NATO összes vezető országa halált okozó fegyverrel pumpálja fel Ukrajnát. Kifogásolta, hogy a szomszédos országba nagy számban érkeznek katonai kiképzők és hivatásos NATO-katonák, emellett pedig 

az ukrán erők egyre intenzívebben lövik Donyeck és Luhanszk megye területét.

A kormánypárt frakcióvezetője, Vlagyimir Vasziljev az Egységes Oroszország Telegram-csatornája szerint szintén azt üzente az ország vezetésének, hogy indítson katonai szállítmányokat a szakadár népköztársaságokba, és tegye meg az összes szükséges intézkedést állampolgáraik biztonsága érdekében.

A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov szerint Joe Biden amerikai elnök javaslata a Putyinnal szembeni, orosz invázió esetén életbe lépő szankciókról politikailag destruktívak. Az orosz vezető kintlévőségei befagyasztásának lehetőségét firtató kérdésre Peszkov azt mondta, hogy az államfő a Rosszija Bankban tartja a pénzét, amely ellen már bevezettek büntetőintézkedéseket.

Lavrov egyebek között azt is elmondta, hogy Latin-Amerikában Oroszország különösen szoros kapcsolatokat ápol Kubával, Nicaraguával és Venezuelával, és hogy az elmúlt napokban lebonyolított telefonbeszélgetések során Putyin és hivatali partnerei megállapodtak: megvizsgálják a stratégiai partnerség elmélyítésének további lehetőségeit kivétel nélkül minden területen. 

Hozzátette, hogy 

szoros kapcsolat alakult ki Argentínával, Bolíviával és Brazíliával, 

valamint az új chilei kormány érdekelt abban, hogy az Oroszországhoz fűződő kapcsolatok ne váljanak az úgynevezett Monroe-doktrína áldozatává. A doktrínát James Monroe egykori amerikai elnökről (1817-1825) nevezték el, és később az "Amerika az amerikaiaké" jelszó formájában vált ismertté.

Az orosz diplomácia vezetője szerint a brit külügyminiszter moszkvai látogatása két héten belül megvalósulhat.