A havonta körülbelül 20 ezer lakos véleményét összegző reprezentatív nemzetközi vizsgálat rámutatott arra, hogy a világ lakosságának harmadát aggasztja a pandémia újraéledése (35 százalék). Az problémája a hetedik helyre került globális szinten januárban (a vizsgált 28 ország ötöde a legfőbb veszélyek között említi), ám Magyarországon előrébb található a sorban a pénzromlás, mint a világjárványtól való félelmek (26 vs. 23 százalék említés).
Hazánkban a korrupcióval (48 százalék), illetve a szegénységgel és egyenlőtlenséggel kapcsolatos aggályok (38) változatlanul erősebbek, mint bármi más fenyegetettség, ezzel (Lengyelországgal karöltve) az európai és világátlagtól jelentősen eltérő eredményekkel jellemezhető a magyarok hangulata.
Az óév utolsó hónapjában a magyar felnőtt lakosság mintegy 15 százaléka kapott vakcinát az Ipsos hazai Covid–19-kutatása szerint,
amivel az oltatlanok aránya rekordalacsony szintre esett (23 százalék), és elmondható, hogy összességében erősödött az ország átoltottsága. A negyedik megbetegedési hullám és az ezzel kapcsolatban hozott kormányzati intézkedések eredményeként a három hónapnál frissebb oltással rendelkező lakosok aránya dinamikus növekedés után 41 százalékon áll a 2022-es év elején.
Három hónapnál frissebb oltás aránya
A személyes védekezési módok vizsgálata nem mutat változást januárban sem, ötből négy magyar legalább alkalomszerűen visel szájmaszkot (80 százalék említés), háromból ketten fenntartják a gyakori kézmosás gyakorlatát (66 százalék).
Személyes védekezési módok
Ami a korlátozások feloldását illeti, a magyarok többsége márciusi vagy későbbi időpontot valószínűsít, ugyanakkor az Ipsos Covid–19-kutatássorozatának történetében soha nem mért magasságban van a bizonytalanok (26 százalék) és azok aránya, akik szerint már soha nem tér vissza a teljes szabadság (28).
