Több digitális nyomozó szerint is sokmillió dolláros veszteségeket volt kénytelen elkönyvelni Észak-Korea a lopott kriptoeszközein – írja a Reuters. Kim Dzsong-un rezsime az elmúlt években mind finanszírozás terén, mind a szankciók megkerülése céljából különös érdeklődést mutatott a kriptovaluták irányába, így jelentős mennyiségű pénzt tudtak ellopni a kriptovaluták tulajdonosaitól és őrzőitől az utóbbi időkben. Ezek közül is kiemelkedik az az idén márciusban végrehajtott támadás, aminek keretében 615 millió dollárt zsákmányoltak az észak-koreai hekkerek az amerikai pénzügyminisztérium szerint.
Azonban a digitális eszközök árfolyamának májusi hirtelen zuhanása gyors ütemben értékeli le a Phenjan által megszerzett zsetonok értékét, feltehetően nehezítve az ország atom- és rakétaprogramjának finanszírozását – mondta két, a neve elhallgatását kérő dél-koreai tisztviselő.
Mindennek a nyoma azonban egyelőre nem látható, hiszen az ország idén rekordmennyiségű rakétakísérletet hajtott végre, déli források szerint
az idei tesztek eddig mintegy 620 millió dollárt is felemészthettek.
Azonban a Chainanalysis adatai szerint régi, még nem tisztára mosott, 2017 és 2021 között ellopott kriptóin a rezsim jelentős veszteségeket szenvedett, így azok értéke 170 millió dollárról 65 millió dollárra csökkent. Egy másik blokkláncelemző vállalat, a TRM Labs elemzője, Nick Carlsen pedig arról beszélt, hogy
az egyik legnagyobb 2021-es, több tíz millió dollárt érő zsákmány az elmúlt hetekben 80-85 százalékát elvesztette korábbi értékének és mára kevesebb mint 10 millió dollárt ér.
A Reuters a londoni nagykövetségen érdeklődött Észak-Korea véleményéről a kérdésben, ám a válasz szerint nem tudnak felvilágosítást adni, hiszen a lopások hátterében nem ők állnak, az erről szóló feltételezések pedig álhírek.
A márciusi, a "játssz, hogy keress" típusú kriptojátékok zászlóshajóját, az Axie Infinityt érintő támadás során szerzett zsákmány pontos összegét sem egyszerű számszerűsíteni Carlsen szerint, mivel a megszerzett ether nagy részét Észak-Korea szinte teljes egészében bitcoinra váltotta. Ha az eredeti kriptóban tartották volna a pénzt, akkor az most mintegy 230 millió dollárt érne, azonban a értéke nem pont ugyanezt a pályát járta be.
A Lazarus csoport néven ismert észak-koreai hekkercsapat az ország titkosszolgálata, az Általános Felderítő Iroda alkalmazásában áll
az Egyesült Államok szerint. A vádak szerint a csoport részt vett a WannaCry zsarolóvírushoz köthető támadásokban, nemzetközi bankok és ügyfeleik elleni akciókban és a Sony Pictures Entertainment 2014-es feltörésében is.
A blokkláncok elemzői ugyanakkor nem szívesen közöltek részleteket azzal kapcsolatban, hogy Phenjan milyen kriptozsetonokat birtokol, félve attól, hogy ezzel nyilvánossá válhatnak az általuk használt módszerek is. A Chainanalysis annyit azonban elárult, hogy a 2021-es, 400 millió dollárra tehető, Észak-Korea által eltulajdonított 58 százaléka az Ethereum első számú zsetonja, a második legnagyobb piaci értékkel bíró kripto, az ether volt.
Az olyan elemzőcégek, mint a Chainanalysis és a TRM Labs a blokkláncok nyilvános, bárki által elérhető főkönyvének adatait elemezve kutatnak potenciális bűncselekmények után, és a nyilvánosan elérhető közbeszerzések alapján
mind a két cég együttműködik olyan amerikai bűnüldöző hatóságokkal, mint az adóhivatal (IRS), a drogellenes nyomozók (DEA) vagy az FBI.
A nemzetközi pénz- és hagyományos piacoktól a szankciók által elzárt Észak-Korea számára a nyomozók szerint a kriptolopás vonzó lehetőséget kínál. Noha a kriptoeszközök csupán kis részét teszik ki a rezsim forrásainak, áprilisban Eric Penton-Voak, az ENSZ a szankciókat monitorozó panelének koordinátora arról beszélt, hogy azok alapvető szerepet játszanak abban, hogy a szankciókat meg tudják kerülni.
Egy a szankciók működését figyelő 2019-es jelentés szerint Észak-Korea mintegy 2 milliárd dollárt szerzett kibertámadások segítségével a tömegpusztító fegyvereinek fejlesztésére. Tekintve, hogy az ország 2020-as teljes gazdasági kibocsátása becslések szerint 27,4 milliárd dollár lehet, ez nem csekély összeg. Ebből évente 640 millió dollárt költhet a rezsim az atomarzenáljára.
A rendszer számára hivatalosan elérhető bevételi források pedig sosem látott mélységig süllyedtek, hiszen a koronavírus-járvány miatt Phenjan lezárta a határait Kína felé is, így Peking 2021-ben mindössze 58 millió dollár értékben importált árukat Észak-Koreából, igaz ez az adat a csempészárukat nem tartalmazza.
A kriptorablások eredményét azonban nem tudja piaci áron értékesíteni Phenjan, gyakran csak az ár töredékét tudja realizálni.
Ennek egyik oka a pénzmozgások nyilvánossága a legtöbb blokkláncon – a kifejezetten az anonimitást célzó Monero és Zcash együtt sem teszik ki a kriptopiac 1 százalékát sem –, mely azonosíthatóvá teszi az ebül szerzett zsetonokat. Ugyan erre vannak megoldások, a frissen lopott pénzt nem lehet könnyen a nagy tőzsdéken eladni.
Problémát jelent a rablások egyre növekvő mérete is, mely szintén nehezíti azt, hogy a zsákmányt készpénzre váltsa Phenjan. Márpedig a rezsim számára szükséges javakért továbbra is dollárban, vagy más hagyományos valutában kell fizetni, így
Észak-Korea sem tud mit kezdeni a kriptókkal, amíg azokat nem váltja át.
Az ENSZ szankciókat monitorozó testülete szerint ráadásul Phenjannak más bevételi forrásai is vannak, így például a Kínába csempészett szén és más exportcikkek, melyek a Biztonsági Tanács tiltásai ellenére is utat lelnek a vevőkhöz.
Az indiai szoftvercég, a Subex kiberbiztonsági részlege, a Sectrio szerint vannak arra utaló jelek, hogy az észak-koreai hekkerek egyre inkább visszatérnek a hagyományos bankok elleni támadásokhoz, ugyanakkor a Chainanalysis szerint nincs nyoma annak, hogy a kriptók terén változtatott volna magatartásán a rezsim.
