Svédország csütörtökön beleegyezett egy Törökország által csalás miatt körözött férfi kiadatásába. Ez az első ilyen eset, amióta Ankara számos ember kiadatását követelte Svédország NATO-felvételi kérelmének a támogatása fejében.
A NATO-tag Törökország júniusban vonta vissza Finnország és Svédország NATO-csatlakozása ellen emelt vétóját, többheti intenzív tárgyalás után, amelyek során Ankara azzal vádolta meg a két észak-európai országot, hogy menedéket adnak az általa betiltott Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) fegyvereseinek.
A megállapodás részeként Törökország átadta Svédországnak azoknak az embereknek a listáját, akiknek a kiadatását kérte, de azóta elégedetlenségét fejezte ki, hogy kevés haladás történt az ügyben.
A harmincas éveiben járó férfi az első ismert eset lesz, akinek a kiadatására sor kerül a megállapodás megkötése óta.
Ez egy szokványos rutineljárás. A szóban forgó férfi török állampolgár, és a Törökországban 2013 és 2016 között elkövetett csalási ügyekben találták bűnösnek
– írta Morgan Johansson svéd igazságügyi miniszter a Reuters brit hírügynökség megkeresésére küldött válaszában.
„A legfelső bíróság, mint rendesen, megvizsgálta az ügyet, és úgy ítélte meg, hogy nincs akadálya a kiadatásnak” – írta a miniszter. A svéd SVT televízió jelentette, hogy a férfit bankkártyával elkövetett többrendbeli csalás miatt tizennégy évi börtönre ítélték Törökországban. A férfi, akit tavaly vettek őrizetbe Svédországban, azt állítja, hogy hamis vádak alapján ítélték el, a büntetés valódi oka szerinte az, hogy áttért a keresztény hitre, megtagadta a katonai szolgálatot és kurd gyökerei vannak.
