Az iráni hatóságok és kurd jogvédők szerint is szaporodott a halálos áldozatok száma szerdán, miután az ország erkölcsrendészetének fogságában életét vesztő nő halála miatti tüntetések ellen fellépett a karhatalom is.

Fotó: AFP

A helyi média és ügyészek szerint az elmúlt két napban négyen vesztették életüket a tiltakozásokban, ezzel a hivatalos források szerint az áldozatok száma már nyolcra nőtt, köztük van egy rendőr és a kormánypárti milíciák egy tagja is.

A tüntetések azután robbantak ki, hogy a múlt héten az erkölcsrendészet letartóztatta a 22 éves Mahsa Amanit, aki a rendőri őrizetben meghalt. Bűne az volt, hogy nem viselte az ország konzervatív urai által elvárt hidzsábot. A közösségi médiában látható, nem megerősített felvételeken azt is látni, hogy a tüntetők tűzre vetik ezeket a kendőket.

A tüntetések főként az ország északnyugati, kurdok lakta részeire koncentrálódnak, de már országszerte legalább ötven várost érintenek, ami a legnagyobb tiltakozási hullám a benzinárak emelése miatt kirobbant 2019-es tüntetések óta.

A kurd jogvédő szervezet, a Hengaw szerint szerdán három tüntetőt öltek meg a hatóságok az összecsapások során, s ezzel az áldozatok száma szerintük már tízre nőtt. A hivatalos források tagadják a biztonsági erők felelősségét, azt sugallva, hogy a haláleseteket a tiltakozók között megbúvó fegyveresek okozták. A hatóságok a NetBlocks internetfigyelő szerint jelentősen korlátozták a világháló elérését is az országban.

Fotó: AFP

Aktivisták szerint ez baljós előjel, és a 2019-es tiltakozási hullámot idézi fel, amikor mintegy 1500 áldozattal jártak a tüntetések. 

A helyi lakosok szerint az országban az Instagram – az egyetlen általában engedélyezett közösségi oldal – elérését is korlátozták, sőt a mobilhálózatok között is van, amelyiket lekapcsolták. A Hengaw szerint Kurdisztánban teljesen lekapcsolták az internetet. A kurd kisebbség zavargásait az iszlám köztársaság korábban már többször verte le durva eszközökkel – írja a Reuters.

Amani halála nem csupán a kurdokat dühítette fel, de az országban lakó nőket is, akik korábban sem örültek az öltözködésüket szabályozó szigorú szabályoknak, és akik most is fontos szerepet játszanak a tiltakozásokban. Az ország élén álló Hamenei ajatollah a héten kifejezte részvétét a nő családjának, és ígéretet tett az ügy kivizsgálására.

Ugyanakkor a Fars hírügynökség, amely közel áll Forradalmi Gárda helyi elitalakulatához, olyan videókat tett közzé, amelyekben a többi között egy mecset felgyújtásával, muszlim oltár megrongálásával, buszok és egy bank megrongálásával vádolja a demonstrálókat, valamint azzal, hogy letépik a nőkről a hidzsábot. 

Hasonló vádak teremtettek alapot a rezsim számára az erőszakos fellépésre a tiltakozókkal szemben legalább 2009 óta.

A Fars szerint szerdán a Forradalmi Gárda alatt működő Basij milícia egy tagját megölték az északnyugati Tabriz városában, míg a hivatalos IRNA hírügynökség szerint egy rendőrségi asszisztens kedden halt bele sérüléseibe a déli Shiraz városában. Egy kermanshahi ügyész szerint két embert megöltek a zavargások alatt, és ezt a tiltakozók számlájára írta, mondván, sebeiket olyan fegyverek okozták, amelyeket a rendőrség nem használ. A kurdisztáni rendőrfőnök a hét korábbi részében történt négy halálesetet erősített meg a tartományban, a „bandákat” okolva halálukért.

A Hengaw szerint a tíz halotton kívül további 450 sérültjük is van az összecsapásoknak. A közösségi médiában látható felvételeken a tiltakozók az iszlám köztársaság jelképeit rongálják, és a harcokat is bemutatják az erőszakszervezetek és a tiltakozók között.