Közélet

„Ezzel Lengyelország csak jól járt” – ünnepli az Északi Áramlat felrobbantását Sikorski

Két hétig a sérült vezetékek közelébe sem tudnak jutni a hatóságok – közölte Dánia. Továbbra is rejtély, ki állhat a gázvezetékek felrobbantása mögött.

Előbb megköszönte az Egyesült Államoknak, később pedig már ujjongott is annak kapcsán Radoslaw Sikorski, a korábbi lengyel miniszterelnök, hogy valakik felrobbantották az Északi Áramlat 1. és 2. vezetéket kedden. A rendkívül súlyos incidens miatt már tegnap beindult az egymásra mutogatás, amely ma is folytatódott a legmagasabb szinteken. Egy győztese viszont Sikorski szerint biztosan van a szabotázsnak: Lengyelország. 

Polish Politics And More (archives 2016-2022)
Fotó: Mateusz Wlodarczyk / NurPhoto via AFP

Ki járt jól a robbanással?

A politikus arra utalt a Twitter-oldalán, hogy Lengyelország húsz évig küzdött a gázvezeték ellen, de bejegyzései szerint a többi balti állam sem örült az Északi Áramlatok lefektetésének. Ők így mindenképp jól járnak Sikorski gondolatmenete szerint. Sikorski korábbi Twitter-bejegyzésében Amerikának köszönetet is mondott az akcióért, amellyel kapcsolatban Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője írt a Telegram-csatornáján. Szerinte ez egyértelmű utalás volt arra, hogy amerikai terrortámadás történt. 

Az Európai Unió részéről Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szólalt meg, aki 

szabotázst emlegetett, amelyet ki kell vizsgálni, és a lehető legerősebb választ kell rá adni. 

A lengyeleknek és az ukránoknak egyébként valóban használhatott szakértők szerint az akció, hiszen az Északi Áramlat 1. és 2. teljes kapacitással működve (évi 110 milliárd köbméteres teljesítménnyel), plusz délről, Szerbia felől a Török Áramlat északi ága gyakorlatilag kiválthatta volna a lengyel (Jamal-vezeték) és az ukrán tranzitvezetékeket. 

A jó titkosszolgálati kapcsolatokkal rendelkező berlini Der Tagesspiegel vetette fel először, hogy leginkább Varsóban és Kijevben örülhettek a hírnek.

E két fővárosban azonban Oroszország felelősségét emelték ki. Szerintük „false flag” (hamis zászló) műveletről lehet szó, amelyet orosz ügynökök hajtottak végre, hogy rákenjék a felelősséget az ukránokra és a lengyelekre – mondták az ukrán fővárosban.

Közben a dán hatóságok közlése szerint két hétig is eltarthat, mire eljutnak a sérült vezetékekig, addig azt sem tudják megállapítani, mekkora kár keletkezett a robbanások nyomán. A dán védelmi minisztérium szerint meg kell várni, hogy a nyomás enyhüljön a vezetékekben, csak utána lehet megvizsgálni őket. A vezetékek egyébként 80 méter mélyen vannak. 

A Reuters közben arról írt, hogy a négy csőből egy valószínűleg még mindig használható, azon keresztül tehát Oroszország továbbíthatna gázt, ha akarna. Ennek éves kapacitása 27,5 milliárd köbméter. 

Nem lehetett háborús akna

Az érintett skandináv országok azt is bejelentették, hogy haditengerészetük rendkívüli óvatossággal tevékenykedik a régióban, és gyakorlatilag kizárták a lehetőségét annak, hogy hadgyakorlat vagy egy tengeralattjáró okozhatta a csöveken a sérüléseket. Hadtörténészek megjegyzik, hogy az Északi- (Balti-) tenger fenekén még mindig sok ezer tonnányi fel nem robbant második világháborús légibomba, tüzérségi gránát fekszik. Az Északi Áramlat négy csövének nyomvonalát azonban annak idején haditengerészeti utászok, bombakeresők alaposan átvizsgálták.

Akár speciális katonai búvárok vagy különlegesen felszerelt (SSI Extended Range), kiterjesztett mélységbe merülésre is felkészített, Nitrox-palackokkal merülő könnyűbúvárok is elhelyezhettek a tengerfenéken időzített tölteteket. Léteznek könnyű, a legtöbbször tudományos célokkal álcázott, katonai feladatokat ellátó mini-tengeralattjárók is, de az ilyesfajta feladatokat ma már a víz alatti katonai robotok (UAS) is képesek teljesíteni.

 

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek