A német kormány szerint Kína két nem hivatalos és titkos rendőrőrsöt üzemeltet Németországban. A berlini kabinet úgy véli, hogy a két állomás mobil, vagyis állandó irodákat nem hoztak létre – derül ki a Politico cikkéből.

Chinese New Year Observed In Paris
Fotó: Kiran Ridley / Getty Images

A Safeguard Defenders nevű spanyol emberi jogi csoport először szeptemberben tett közzé jelentést, amely szerint a kínai kormány titokban, az adott országok tudta nélkül üzemeltet nem hivatalos, árnyékrendőrőrsöket. A szervezet úgy véli, hogy ezek többnyire diplomáciai szolgáltatásokat nyújtanak, egyben figyelik a külföldön élő kínaiakat, különösen azokat, akik bírálják a pekingi vezetést.

A távol-keleti óriás visszautasította a feltételezéseket, a kínai külügyminiszter novemberben közölte, hogy ezek részben önkéntesek által működtetett irodák, amelyek a külföldön élő kínaiakat segítik, például a papírügyekben, okmányok megújításában, nem pedig rendőrségek. Hollandia két ilyen létesítményt mindenesetre bezáratott.

A Safeguard Defenders a hét elején újabb jelentést közzé, amelyben azt állítják, hogy Peking világszerte száz irodát üzemeltet, bár csak egy németországi létesítményt említenek Frankfurtban.

Berlin szerint a két létesítményt feltehetően a kínai diaszpórából származó magánszemélyek működtetik: öt területi tisztviselő – közülük az egyik a német fővárosban – jogi tanácsadást nyújt a kínaiaknak és a kínai gyökerekkel rendelkező németeknek, akiket a papírmunkában is segítik. A német kormány szerint Berlin kapcsolatban áll a kínai nagykövetséggel és a külügyminisztérium tiltakozó jegyzéket írt. A belügyminisztérium pedig azt közölte, hogy a szövetségi hatóságok már egy ideje szemmel tartják az irodákat. 

Kína szabadkereskedelmi megállapodást szeretne az arab országokkal

Hszi Csin-ping csütörtökön találkozott Mohammed bin Szalmán szaúdi koronaherceggel, hogy a két ország szorosabbra fűzze gazdasági és politikai kapcsolatait. A kínai és a tényleges szaúdi vezető 2019 óta nem egyeztetett kétoldalú, hivatalos találkozón. Hszi célja nagyobb befolyás szerzése az olajtermelő arab országoknál, amelyek örömmel látják térségükben Kínát.