Felkerült az UNESCO listájára a szellemi kulturális örökség részeként a lipicai lótenyésztés hagyománya – jelentette be az Agrárminisztérium (AM) csütörtöki közleménye szerint Nagy István tárcavezető.

Fotó: Rosta Tibor / MTI

A marokkói fővárosban, Rabatban november 28. és december 3. között rendezik meg a Szellemi Kulturális Örökség Kormányközi Bizottsága tizenhetedik ülésszakát. Az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára a nemzedékről nemzedékre hagyományozódó közösségi tudást gyűjtik össze az egyes országok felterjesztései alapján – olvasható a közleményben.

A tájékoztatásból kiderül, hogy az Osztrák0150Magyar Monarchia utódállamai közül a lipicai lótenyésztés hagyományát nyolc ország közösen terjesztette az UNESCO elé, köztük Magyarország. Egy adott lófajtát és annak tenyésztési hagyományait felkaroló előterjesztés első alkalommal került a listára. 

Az értékelő testület elismerését fejezte ki a példaértékű jelölésért, amely a benyújtó államok közötti szoros összefogásról tanúskodik, 

összhangban a nemzetközi együttműködés elveivel és az egyezmény kölcsönös megértésének előmozdításával.

A tárcavezető hangsúlyozta, büszkék lehetünk a lipicai fajtára, mely a világ egyik legrégebbi kultúrlófajtájaként, magával ragadó küllemével, intelligenciájával, munkakészségével, teljesítményével és ezúttal az UNESCO elismerésével is igazolja helyét a 21. század lovas életében. Magyarország a benyújtó országok között is kiemelkedik a lipicai lóval gyakorolt fogathajtás nemzetközi eredményeivel.

Az ülésen Magyarországot Csonka-Takács Eszter, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóságának igazgatója, Horváth Gabriella, a rabati magyar nagykövetség első beosztott diplomatája és Cseri Dávid, az Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad igazgatója képviselte.