Az észt hírszerzés szerint Oroszország még mindig képes valós katonai nyomást gyakorolni a balti államokra, ami közép- és hosszú távon növeli a térség biztonsági kockázatát.
Egy Észtország elleni orosz katonai támadás 2023-ban elég valószínűtlen, mert Oroszország katonai képességei Ukrajnában vannak lekötve
– olvasható az észt hírszerző szolgálat éves jelentésében. Ehhez azt is hozzáfűzték, hogy Oroszország harciassága és külpolitikai ambíciói jelentősen megnövelték a biztonsági kockázatot közép- és hosszú távon Észtország számára.
A hírszerzés közlése alapján a balti országok határvonalán kevesebb mint négy év alatt újjászerveződhet az orosz katonai jelenlét.
Oroszország nemrég jelentette be, hogy két évvel korábban tartja meg a nyugati határvonalon tervezett nagyszabású hadgyakorlatát, ami fokozódó nyomás alá helyezi a balti országok biztonságát.
A hírszerző szolgálat szerint az ukrán háború kitörésének évfordulójához közeledve Oroszország a hadgyakorlatot az elrettentés és a fenyegetés eszközeként alkalmazza a nNyugat ellen.
A szolgálati jelentés kiemeli:
bár Oroszország eltökélt a közel egy éve húzódó háború ügyében – és jelenleg a Kijevet támogató nyugati országokat próbálja meggyengíteni –, a taktikai atomfegyver bevetése elég valószínűtlen.
A balti államok – Észtország, Lettország, Litvánia – jelentősen növelték védelmi kiadásaikat a Krím 2014-es orosz elfoglalása óta és Oroszország ukrajnai háborúja során.
Nemrég járt le a moszkvai észt nagykövet számára a kijelölt idő, ameddig el kellett hagynia Oroszországot. Moszkva és Tallinn az ukrán háború miatt kölcsönösen kiutasította egymás diplomatáit. Észtország Ukrajna egyik legaktívabb támogatója, amiért a Kreml russzofóbnak bélyegezte az országot. Észtország lakosságának negyede orosz nemzetiségűnek vallja magát.
