Több mint ötmilliárd forintos projekt indult a Balaton vízminőségének javítására – közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) szerdán.
Hangsúlyozták, hogy a Balaton tetemes gazdasági potenciáljának megóvását szolgálja az 5,14 milliárd forintos, 2023. október 31-ig megvalósuló fejlesztés. A Preventív intézkedések a Balatont érintő vízminőségi problémák hosszú távon fenntartható kezelésére című (KEHOP) projekt
célja a tó vízminőségi állapotának javítása, elsősorban a befolyó vizeken érkező uszadék, hordalék és szerves tápanyagok visszatartásával.
Kitértek arra is, hogy a Balaton terhelésének enyhítésére az elmúlt három évtizedben számos intézkedés történt, több kisvízfolyás torkolathoz közeli szakaszán olyan műszaki létesítmények épültek, amelyek alkalmasak az érkező hordalék és a felgyülemlett szerves tápanyagok visszatartására. Az újabb, az és a magyar kormány vissza nem térítendő támogatásával zajló projektben ezeknek a műszaki létesítményeknek a reaktiválása, rekonstrukciója kezdődött el.
Az OVF tájékoztatása szerit az északi parton a Tapolca-, Lesence-, Kétöles- és Világos-patak, a Középvízi-csatorna és a Nemesvitai-övárok a Lesence-nádas szűrőmezővel kiegészülve alkotja a Lesence-vízrendszert, amely egyfajta szűrőfunkciót lát el.
A Tapolcai-medence vizei a szűrőmezőre kormányozhatók, ahol megfelelő idő után a növényzet tápanyagfelvétele miatt az innen kifolyó vizek minősége kedvezőbb. A vízrendszer létesítményeinek felújításával és a nádasszűrőmező reaktiválásával a tápanyag-visszatartás hatásfoka, így a vízminőség-védelmi funkció is számottevően javul.
További hat kisvízfolyás torkolati szakaszán a meglévő hordalékfogók, uszadékfogók felújítása, új műtárgyak építése, mederburkolatok rekonstrukciója valósul meg, valamint elvégzik a Lesence-nádas szűrőmezőhöz hasonló feladatot ellátó Lovasi-tározó rehabilitációját is.
A közlemény szerint a Balaton legnagyobb vízminőség-védelmi létesítménye, a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer nagyműtárgyainak felújítása is a beruházás részét képezi.
A Balatonba jutó tápanyagterhelés és a vízminőség-védelmi létesítmények hatásfokának folyamatos nyomon követése érdekében a tavat tápláló vízfolyásokon vízmennyiségi és vízminőségi monitoringállomások épülnek. A projekt az OVF és a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság konzorciumi együttműködésében zajlik.
