Finnország és Svédország csatlakozása a NATO-hoz a katonai szövetség javára válna, ezért a tagállamoknak minden további késlekedés nélkül, mihamarabb jóvá kell hagyniuk a két ország kérelmét – jelentette ki Annalena Baerbock német külügyminiszter Helsinkiben, Pekka Haavisto finn hivatali kollégájával közös hétfői sajtótájékoztatóján.

13 February 2023, Finland, Helsinki: German Foreign Minister Annalena Baerbock met with her Finnish counterpart Pekka Haavisto in Helsinki.
Annalena Baerbock német külügyminiszter és Pekka Haavisto finn kollégája hétfőn találkozott.
Fotó: Christophe Gateau / DPA / AFP

A külügyminiszter bízik abban, hogy a két ország egyszerre válik a szövetség tagjává, ahogy azt a kérelem benyújtása óta tervezik. 

Svédország és Finnország csatlakozásával két olyan taggal lenne gazdagabb a szövetségünk, akikkel amúgy is nagyon szorosan együttműködünk

– fogalmazott Baerbock.

A tárcavezető szerint a finn és svéd kérelem történelmi jelentőségű, mivel ezzel Finnország 80, Svédország pedig 200 éven át tartó semlegességét adja fel.

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök is hasonlóan vélekedett hétfőn, miután svéd hivatali partnerével, Ulf Kristerssonnal egyeztetett Stockholmban.

STOCKHOLM, SWEDEN - FEBRUARY 13: Swedish Prime Minister Ulf Kristersson and Polish Prime Minister Mateusz Morawiecki hold a joint press conference in Stockholm, Sweden on February 13, 2023.
Mateusz Morawiecki hétfő beszédében sürgette a skandináv államok csatlakozását a NATO-hoz.
Fotó: Atila Altuntas / AFP

Meggyőződésem, hogy Svédország és Finnország tagságával a erősebbé válik, és mindkét ország hozzájárul a NATO keleti szárnya biztonságának szavatolásához 

– jelentette ki Morawiecki sajtótájékoztatóján.

Lengyelország kész vezető szerepet vállalni a keleti végen, de erős szövetségesekre van szükségünk délen és északon is 

– mondta, egyúttal kifejezte reményét, hogy az észak-atlanti szövetség visszatér a korábbi szerepéhez mint a globális béke és rend védelmezője. 

„Ez egyrészt növelné a lehetőségeinket, másrészt erős üzenet Oroszországnak, hogy nem tudja feldarabolni Európát” – tette hozzá.

Morawiecki arról is beszélt, hogy szerinte a világnak nincs szüksége újabb hidegháborúra, de az, hogy lesz-e ilyen, csakis Oroszországtól függ.

Ahhoz, hogy a két észak-európai állam a katonai szervezet tagjává váljon, ahhoz előbb mind a 30 NATO-tagállamnak el kell fogadnia és ratifikálnia kell a szervezet bővítését. A török elnök azonban a svédországi Korán-égetés és egy Erdogan-ellenes tüntetés miatt közölte, hogy a skandináv állam nem számíthat Ankara támogatására.

Törökország korábban háromoldalú megállapodást kötött a svéd és a finn féllel, amelyben rögzítették a török jóváhagyás feltételeit, különös hangsúlyt fektetve a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) nevű terrorszervezet elleni küzdelemre Svédországban. A Stockholm és Ankara között nemrég elmérgesedő viszony miatt Törökország kijelentette, hogy Finnország csatlakozását hajlandó volna jóváhagyni, a finn vezetés azonban kitart amellett, hogy Svédországgal együtt váljanak a NATO tagjává – írta meg az MTI.

A brit és az ukrán kormány kijelentette: Ukrajnának joga van a NATO-csatlakozáshoz

A kommüniké szerint Ukrajnának joga van arra, hogy törekedjen saját biztonsági megállapodások megkötésére, és ebbe beletartozik a jövőbeni NATO-tagság is.