Több tiszteletet Európának; meg kell értenünk Európát, akkor van esélyünk arra, hogy mi is megértessük magunkat Európával – mondta Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter, korábbi uniós biztos a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Europica Varietas könyvsorozatának bemutatóján Budapesten hétfőn.
Idézve Robert Schuman volt francia miniszterelnököt, az EU egyik atyját., Navracsics elmondta, hogy mielőtt Európa gazdasági, katonai egységgé válna, kulturális egységgé kell válnia.
A politikus szerint napjainkban egy közös európai politikai képződmény szülési fájdalmait érzékeljük, de még nem látni, milyen lesz az eredmény. Navracsics szerint az nyilvánvaló, hogy az európai intézmények nincsenek a helyükön. Sem a bizottság, sem a parlament nem az alapszerződés által előírt pályán mozog. Azonban egy európai közvélemény már kialakulóban van, így a a 2019-es EP-választásokon európai szintűvé vált a migráció vagy a klímaváltozás problémája és
ilyen lehet a 2024-es európai választásokon Magyaraország és a demokrácia kérdése.
A tárcavezető szerint sokan panaszkodtak az európai intézmények unalmasságára, de ez is változóban van. A migráció vagy a klímaváltozás már valódi európai politikai problémává vált.
Valamilyen közös európai politikai tér van alakulóban és ennek jobb, ha ennek megtanuljuk a nyelvét, ha érvényesíteni akarjuk érdekeinket.
Kifejtette, hogy az EU akarhat demokrácia lenni, de amíg nincs mögötte politikai közösség, addig nem lesz demokratikus politikai legitimációja. Sokáig tartott, amíg az unió eldöntötte, hogy akar-e egyáltalán demokrácia lenni, ez sokáig nem volt rövid távú cél. Most sem maga az EU próbál demokrácia lenni, inkább a tagállamokon próbál számon kérni valamiféle homályos demokrácia-kritériumokat.
Navracsics az európai föderalizmus kapcsán elmondta, hogy
az EU nem európai szuperállam, hanem a nemzetállamokat meghaladó államközösség irányába tart.
Az MCC Press és az Osiris Kiadó Europica Varietas című könyvsorozatának első darabjai közül kettő az unió alapító atyáinak, Jean Monnet-nak és Robert Schumannak az írásait, a harmadik pedig Oscar Halecki lengyel történész Európa millenniuma című munkáját tartalmazza.
