Tunézia külügyminisztériuma „eltúlzottnak” minősítette kedden az vezető diplomatájának azon hétfői nyilatkozatát, amelyben Josep Borrell az észak-afrikai ország esetleges gazdasági és társadalmi összeomlásával és annak Európára nézve is súlyos következményeivel kapcsolatos aggodalmának adott hangot. Az uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő szerint Tunéziában a helyzet jelenleg „nagyon-nagyon veszélyes”, és felhívta a figyelmet arra, hogy ha a válság terhei alatt az ország összeroppanna, Európának „újabb migránsáradattal” kellene szembenéznie. Az EU küldöttsége Borrell kijelentéseit követően, kedden érkezett Tunéziába, hogy felmérje a politikai és társadalmi-gazdasági állapotokat, és az illegális európai bevándorlás elleni közös küzdelemről tárgyaljon.
A tunéziaiak egyre növekvő munkanélküliséggel és gyorsuló inflációval néznek szembe, amit csak súlyosbítottak az ukrajnai háború következményei. A gazdasági válság sokakat az ország elhagyására késztet. A tárca közleményében visszautasította, túlzónak és szelektívnek nevezte Borrellnek a délről Európába irányuló migrációs fenyegetéssel, valamint az ország várható összeomlásával kapcsolatos megjegyzéseit, hangsúlyozva, hogy a tunéziai nép történelme során már bizonyította állóképességét.
A gazdasági válság mélységét jelzi, hogy Tunisz hosszan tartó tárgyalásokat folytat a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) egy kétmilliárd dolláros mentőcsomagról, azonban a Világbank, amely Kaisz Szaíd tunéziai elnök februári kijelentései után gyakorlatilag felfüggesztette a hitelek folyósítását, az IMF-re is nyomást gyakorol a gazdasági mentőcsomag visszavonására. Viszont Borrell hétfőn hangsúlyozta, hogy a megállapodás véglegesítése elengedhetetlen.
Tunézia a szomszédunk, közeli partnerünk, és ami ott történik, annak közvetlen hatása van ránk. Nemcsak azért, mert növeli rajtunk a migrációs nyomást, hanem azért is, mert nagyobb bizonytalanságot okoz a Földközi-tenger térségében
– mondta a külügyi vezető.
Szaíd egy februári beszédében kikelt a migráció ellen, amely szerinte erőszak és bűncselekmények forrása, és amelynek célja az ország demográfiai összetételének megváltoztatása. Hivatalos adatok szerint 21 ezer fekete-afrikai tartózkodik Tunéziában. Többségük illegális úton érkezett az észak-afrikai országba. A migránsok egyik legkedveltebb célpontja Olaszország, miután Lampedusa szigete alig 150 kilométerre fekszik Tunéziától. Hivatalos adatok szerint több mint 32 ezer migráns – köztük 18 ezer tunéziai – érkezett illegálisan Tunéziából Olaszországba 2022-ben.
A veszélyes útra indulók nagy részét általában tunéziaiak teszik ki, de sok más fekete-afrikai is Tunézián keresztül próbál Európába jutni. Tunéziát a súlyos gazdasági és migrációs válság mellett belpolitikai bizonytalanság is sújtja: hatalomra jutása után, 2021 júliusában Szaíd elnök feloszlatta a parlamentet, azóta rendeleti úton kormányoz, majd új alkotmányt léptetett hatályba. Politikai ellenfelei szerint gyakorlatilag puccsot hajtott végre, visszafordítva számos demokratikus intézkedést, amelyet a 12 éve történt demokratikus fordulat után hoztak. 2011 tavaszán ugyanis népfelkelés vetett véget az akkor már évtizedek óta hatalmon lévő elnök, Zin el-Ábidin ben Ali uralmának.
Az EU-t felháborítja Szaíd tekintélyelvű kormányzása és az ellenzékkel szembeni fellépése. Ez utóbbira példa, hogy az elmúlt hetekben 20 ismert politikust, médiaszemélyiséget és üzletembert tartóztattak le, emberi jogi szervezetek szerint egyértelműen politikai okokból. Az államfő mindazonáltal védelmébe vette a hatóságok akcióit, hangsúlyozva, hogy a letartóztatottak terroristák, akik veszélyeztették az állambiztonságot.
„Nem hunyhatunk szemet a történtek felett” – mondta Borrell, és felszólította Tuniszt, hogy tartsa tiszteletben a jogállamiságot... (és) az emberi jogokat.
