A harcok első 12 hónapjában Oroszország Ukrajna elleni háborújában annyi üvegházhatású gázt került a levegőbe, mint amennyivel egy Belgium nagyságú ország szennyezte a légkört ugyanezen időszakban – derül ki egy tanulmányból.
Közvetve és közvetlenül 120 millió tonna szén-dioxidnak megfelelő üvegházhatású gázt bocsátottak ki a harcok folyamán egy év alatt Lennard de Klerk holland kutató és nemzetközi csapata tanulmánya szerint, amelyet szerdán mutattak be Bonnban, az ENSZ egy klímatanácskozásán. Ebben az értékben benne van az első 12 hónap alatt lerombolt infrastruktúra újjáépítéséhez köthető kibocsátás is.
A háború mindenekelőtt emberi tragédia, de hatalmas a környezeti kár is
– mutatott rá Lennard de Klerk a DPA német hírügynökségnek nyilatkozva.
A kutatócsapat számításai szerint a teljes károsanyag-emisszió 19 százalékát adják a közvetlen harci cselekmények, köztük főleg az orosz csapatok általi üzemanyag-felhasználás, de további 15 százalékot tesznek ki a harci cselekményeket gyakran kísérő tüzek a frontvonal mentén.
A kibocsátás legnagyobb szeletét, 50 millió tonnát a háború utáni újjáépítés teheti majd ki, miután az építőipar hagyományosan nagy kibocsátású ágazatnak számít.
A becslésnél figyelembe vették a felrobbantott Északi Áramlat gázvezetékből származó emissziót és azt a többletkibocsátást is, amelyet az okoz, hogy az Európa és Ázsia között közlekedő repülőgépek nagy kerülőket kénytelenek tenni az Oroszország elleni nemzetközi szankciók miatt.
Kérdés, hogy vajon a karbonmentes áramot termelő, hónapok óta a termelés leállítására kényszerülő zaporizzsjai atomerőmű pótlása miatti kibocsátás szerepel-e a számításokban. A hárommillió ember számára elektromosságot előállító kahovkai vízerőmű kiesése miatt növekvő kibocsátás a mostani tanulmányban még egészen biztos, hogy nem kaphatott helyet.
