Leszálltak az orosz szabotázs vizslatásáról az amerikai hírszerzők, fordul a világ

Több amerikai nemzetbiztonsági ügynökség leállította az orosz szabotázs, dezinformáció és kibertámadások elleni összehangolt erőfeszítéseket, így enyhítve ezzel az Oroszországra gyakorolt nyomást – számolt be szerdán a Reuters bizalmas forrásokra hivatkozva.

Donald Trump elnöksége alatt nagyobb teret nyer Oroszország árnyékháborúja

Joe Biden volt amerikai elnök tavaly utasította nemzetbiztonsági csapatát, hogy hozzon létre munkacsoportokat, miután a hírszerzés arra figyelmeztetett, hogy Oroszország árnyékháborút folytat a nyugati nemzetek ellen. A munkacsoportokban legalább hét nemzetbiztonsági ügynökség vett részt az elnök Nemzetbiztonsági Tanácsa (NSC) vezetésével, amik együttműködtek az európai szövetségesekkel – állította a hírügynökségnek hét olyan korábbi tisztviselő, akik részt vettek a munkacsoportokban.

tizenegy jelenlegi és volt tisztviselő szerint.

Ezzel párhuzamosan a Trump-kormányzat feloszlatta azt a munkacsoportot is, amely orosz oligarchák vagyonát foglalta le és megszüntette az amerikai választások külföldi befolyásolását célzó vizsgálatot.

Oroszország a hibrid hadviselés módszereivel űzi az árnyékháborúját 

Moszkva árnyékháborújának célja az Egyesült Államok által vezetett, a kijevi ellenállás megerősítésére irányuló erőfeszítések aláásása – így a Reuters, amelynek cikke hírszerzési forrásokra alapoz. (A hat forrásról csak annyit említenek, hogy ezek „nyugatiak”, de nem szerepel több részlet – feltehetően Ukrajna-barát nyugat-európai államok hírszerzéseiről van szó.) Az amerikai kongresszus összesen 175 milliárd dolláros támogatást hagyott jóvá Ukrajnának az elmúlt három évben, ez azonban már a múlt: Joe Biden elnök politikáját utódja leállította..

A hírügynökség beszámolója szerint Oroszország bűnözőket toborzott szabotázsakciókhoz európai országokban az elmúlt három évben, így gyújtogatásokhoz és amerikai repülőgépek felrobbantásához. Az amerikai hírszerzési tisztviselők szerint a Kreml nemcsak orosz disszidenseket vesz célba világszerte, hanem más civileket is, köztük az Ukrajna támogatásában részt vevőket. Az Egyesült Államok figyelmeztette például Németországot, hogy Oroszország megpróbálta meggyilkolni a Rheinmetall német fegyvergyártó cég vezérigazgatóját és a vezető életét így tudták megvédeni két korábbi magas rangú amerikai tisztviselő szerint.

A nyugati szövetségesek vizsgálták azt is, hogy a Balti-tenger alatti kábelek miként rongálódhattak meg. A háttérben orosz akciót feltételeztek, mivel az ügyben lefoglalt Eagle S tartályhajóról a hírszerzés úgy gondolja, hogy ahhoz az orosz árnyékflottához tartozik, amellyel Moszkva kijátssza az olajra kivetett szankciókat. 

A cikkben szó sem esik azokról a szabotázsakciókról és támadásokról, amelyekkel kapcsolatban felmerült a gyanú, hogy Kijev keze van mögöttük. Ezek közül az Északi Áramlat gázvezeték felrobbantása irdatlan gazdasági károkat okozott az Európai Unióban.

A szuverenista radikális jobboldali Calin Georgescu győzelmét a novemberi romániai elnökválasztás első fordulójában az ország alkotmánybírósága megsemmisítette, miután a román hírszerzés titkosítás alól feloldott jelentései esetleges orosz beavatkozásra utaltak. Ezt a döntést Trump alelnöke, J. D. Vance kifogásolta.

Ezeken kívül az oroszok kibertámadásokkal is megpróbálják befolyásolni a nyugati társadalmakat, hogy aláássák az Ukrajna iránti támogatást.

Miután nyáron az Egyesült Államokban bombát találtak egy repülőgépen, Joe Biden figyelmeztette Vlagyimir Putyin orosz elnököt, ha újból előfordul hasonló, akkor Oroszországot a terrorizmust támogató államként sorolja be. Azóta egyetlen támadás sem történt az Egyesült Államokon belül, és az Európában elkövetett szabotázstámadások száma is csökkent 2024 végére nyugati hírszerzési tisztviselők szerint.

A hírszerzési tisztviselők szerint tavaly év végére csökkent az Oroszország által elkövetett szabotázsakciók száma, de figyelmeztettek, hogy Moszkva legalább addig folytatja a hibrid hadviselését, amíg a nyugati támogatás Ukrajnának folytatódik.

Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság az év végén készített jelentésükben szorgalmazták, hogy az európai országok bűnüldöző szervei szorosabban működjenek együtt a szabotázsok felderítéséhez, valamint, hogy az európai kormányok csökkentsék a diplomáciai jelenlétüket Moszkvában, így kényszerítve Oroszországot arra, hogy az is csökkentse az európai nagykövetségein a diplomaták számát – mondta két magas rangú amerikai tisztviselő.

A Trump-kormányzat azonban jelenleg tárgyalásokat folytat Moszkvával Oroszország washingtoni diplomáciai jelenlétének növeléséről és a kapcsolatok normalizálásáról.