Ursula von der Leyen Londonban vallott színt: trükközve hoznák vissza a briteket az Európai Unióba – Keir Starmer helyesli
Londonban a kétoldalú kapcsolatok szélesítéséről tárgyalt csütörtökön Keir Starmer brit miniszterelnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.
A két vezető a Downing Street csütörtök esti tájékoztatása szerint egyetértett abban, hogy máris jelentős előrelépést sikerült elérni az együttműködés erősítésében. A brit miniszterlnök és a bizottsági elnök a londoni kormányfői hivatal szóvivője szerint felkérte a brit és az uniós tárgyalóküldöttségeket, hogy a lehető legambiciózusabb intézkedési csomagot állítsák össze a május 19-én esedékes első brit–EU csúcsértekezletre, amit ugyancsak Londonban tartanak.
A fiatalok szabad munkavállalását sürgeti a brit kormánypárt
A csúcstalálkozón Von der Leyen mellett jelen lesz António Costa, az uniós tagállamok állam- és kormányfői alkotta Európai Tanács vezetője is. A mostani találkozóra időzítve a kormányzó Munkáspárt 62 képviselője és a Lordok Háza 11 munkáspárti tagja felhívásában a letelepedéshez és munkavállaláshoz fűződő szabadságjog részleges helyreállítását szorgalmazta a brit és az európai uniós fiatalok számára. Azt javasolták, hogy
a 30 év alatti brit és uniós állampolgárok időtartamban és létszámban korlátozott módon ugyan, de egyébként megkötések nélkül ismét szabadon letelepedhessenek, dolgozhassanak és tanulhassanak Nagy-Britanniában és az Európai Unió országaiban.
A Downing Street közlése azt nem árulta el, hogy a kérdés napirendre került-e Starmer és Von der Leyen találkozóján, de a szóvivő szerint a brit miniszterelnök a megbeszélésen kijelentette, hogy minden lehetőséget meg akar ragadni a dolgozó britek életminőségének javítására, és meggyőződése, hogy ezt Nagy-Britannia és az EU partneri kapcsolatainak erősítésével lehet elérni.
Nagy-Britannia nem oly rég lépett ki az EU-ból
Nagy-Britannia 2020. január 31-én távozott az Európai Unióból, majd 11 havi átmeneti időszak után az EU egységes belső piacáról és vámuniójából is kilépett. Az akkori konzervatív párti brit kormány ugyanis nem kívánta teljesíteni azokat a feltételeket – mindenekelőtt az EU-állampolgárok szabad nagy-britanniai letelepedésének és munkavállalásának jogát –, amelyek e két integrációs szerveződéshez elválaszthatatlanul kötődnek.
A tavaly júliusi parlamenti választásokon hatalomra került munkáspárti kormány sem kívánja visszaléptetni Nagy-Britanniát az Európai Unióba, sem az EU egységes belső piacára és vámuniójába, de Starmer többször és egyértelműen kifejtette azt az álláspontját, hogy sokkal szorosabbra akarja vonni az unióhoz fűződő kapcsolatokat.
Az Európai Bizottság ugyanakkor többször jelezte, hogy az érdemi közeledés egyik kulcsfontosságú elemének tartaná a 18–30 év közötti uniós és brit állampolgárok kölcsönös és megkötések nélküli utazási, letelepedési, tanulási és munkavállalási lehetőségének megteremtését. A brit kormány eddig ezt elvetette, de a legutóbbi egybehangzó médiaértesülések szerint ez az elutasító álláspont immár változóban van.
Egy olyan uniós csúcstalálkozó ötletét, melyen a Brexit után Nagy-Britannia is részt vesz, januárban Donald Tusk lengyel miniszterelnök vetette fel, amikor Starmer Varsóba látogatott. Azon a találkozón többek között a Balti- és az Északi-tenger biztonságával kapcsolatos együttműködés és az orosz–ukrán háború volt a téma.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.