Döntöttek Ursula von der Leyenék: bíróság elé viszik Magyarországot – most éppen ezért
Az Európai Bizottság az Európai Unió Bírósága elé idézte Magyarországot, amiért véleménye szerint az embercsempészés bűncselekményével kapcsolatos szabadságvesztés-büntetéseket érintő kormányrendelet nem felel meg a vonatkozó uniós szabályoknak – közölte a brüsszeli testület szerdán.
A közlemény szerint az Európai Bizottság azért idézte az Európai Unió Bírósága elé Magyarországot, mert figyelmen kívül hagyva a vonatkozó uniós irányelv szerinti kötelezettségeit nem szabott ki hatásos, arányos és visszatartó erejű szankciókat az EU-ba való jogellenes beutazáshoz, illetve az EU területén való jogellenes átutazáshoz vagy tartózkodáshoz történő embercsempészés bűncselekménye esetére.
Emlékezetetek: Magyarország 2023 áprilisában fogadott el kormányrendeletet, mely az embercsempészés bűncselekményével kapcsolatos szabadságvesztés-büntetések „reintegrációs őrizetté” történő általános átminősítéséről rendelkezik. Ennek következtében az embercsempészés bűncselekménye miatt elítélteket szabadon bocsátják a börtönből, még akkor is, ha a büntetésüknek csak egy kisebb részét töltötték le.
Az érintetteknek 72 órán belül el kell hagyniuk Magyarország területét annak érdekében, hogy a korábbi szokásos tartózkodási helyük vagy állampolgárságuk szerinti országban töltsék le a reintegrációs őrizetet.
Az Európai Bizottság úgy ítélte meg, hogy ez sérti a vonatkozó tanácsi irányelvből eredő, megfelelő szankciók kiszabására vonatkozó kötelezettségeket, amelyek súlyosító körülmények fennállása esetén is hatásos és visszatartó erejű szankciók kiszabására vonatkoznak.
Brüsszel bíróságra ment, de erősek a magyar szempontok is
A kötelezettségszegési eljárást az Európai Bizottság 2023. július 14-én indította azzal, hogy felszólító levelet küldött Magyarországnak, amelyben úgy ítélte meg, hogy a magyar kormányrendelet sérti a külföldi állampolgárok uniós területre történő belépésének elősegítéséről szóló uniós jogi keret szerinti kötelezettségeket.
A bizottság álláspontja szerint a magyar kormányrendelet súlyosan aláássa az embercsempészés hatékony kezelésére irányuló célkitűzést, az elősegítésről szóló uniós jogi keret visszatartó erejét és az embercsempészés elleni küzdelemre irányuló közös uniós erőfeszítéseket. „A kormányrendelet ezenfelül nem nyújt megfelelő garanciákat a Magyarországon kívüli reintegrációs őrizet feltételei, ellenőrzése és végrehajtása tekintetében” – vélekedett az uniós testület.
Csakhogy a teljes kép merőben más.
A Belügyminisztérium még tavaly augusztusban arról számolt be, hogy a külföldi embercsempészek börtönből történő kiengedése és kitoloncolása jelentős költségvetési megtakarítást eredményezett, valamint csökkentette a börtönök zsúfoltságát. Akkor arról is beszámoltak, hogy a kormány az elfogott külföldi embercsempészek 90 százalékát, összesen 2290 elítéltet engedett szabadon egy év alatt. Az elengedett elítéltek közül mindössze 16-ot fogtak el újra, amit a minisztérium a hatékonyság jeleként értékelt.
Azt is hangsúlyozták, hogy a külföldi embercsempészek fogva tartása milliárdos költségekkel járt. Az embercsempészek témája egyébként tavaly októberben az Európai Parlamentben is napirenden volt, amikor nagyon szokatlan keretek között az Európai Bizottság elnöke durván számon kérte a magyar miniszterelnököt.
Akkor Orbán Viktor Ursula von der Leyennek azt mondta, méltánytalan az a vád, hogy kiengedték az embercsempészeket. Letartóztatják őket, kitoloncolják, és ha még egyszer bejönnek Magyarországra, kétszer akkora büntetést kapnak. „Elismerés járna ezért, nem bírálat” – javasolta, de a friss fejlemények alapján ezt Brüsszel egyáltalán nem fogadta meg.
Ursula von der Leyen és Manfred Weber rátámadt Orbán Viktorra – amit tőle kaptak, azt egy életre megemlegetik
Számos szürreális pillanat játszódott le szerdán Strasbourgban, amikor az Európai Parlamentben hallgatták meg Orbán Viktort. Az egyik ilyen az volt, amikor Ilaria Salis szónokolt. Ő az egyik antifasiszta, aki Budapesten járókelőket vert meg, amiért 15 hónapot előzetesben is töltött. Úgy szabadult, hogy befutó helyre tették az európai parlamenti listán, így mentelmi jogot nyert. Ugyancsak furcsa volt látni, hogy Ursula von der Leyen az elvileg semleges Európai Bizottság elnökeként milyen élesen támadja a magyar miniszterelnököt, aki viszont nem maradt adós a válasszal. Részletes összefoglaló a majdnem négy órán át tartó vitáról.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.