Kiderült az igazság a Ráckevei-Soroksári Duna-ág leeresztéséről: nem annyival csökken a vízszint, mint mondták – itt vannak a valós számok
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA Ráckevei-Soroksári-Duna-ág vizének részleges kiengedése miatt komoly aggodalmak jelentek meg, de a horgászszövetség szerint szó sincs a Duna-ág teljes leeresztéséről. A vízleeresztés a paksi atomerőmű vízellátásának megsegítését szolgáló vízügyi intézkedés, amely néhány napig tart, és a számítások szerint 1-2 centiméterrel emelheti a Duna vízszintjét Paksnál.
A Ráckevei-Soroksári-Duna-ág vízleeresztése az elmúlt napokban komoly riadalmat váltott ki, miután kiderült, hogy a vízügyi szakemberek a Duna főágának vízszintjét akarják javítani a Duna-ágban tárolt víz egy részének kiengedésével. A Ráckevei Dunaági Horgász Szövetség most részletesen tisztázta, mi történik valójában, és több, a közösségi médiában terjedő tévhitet is megcáfolt.
A háttérben az országos aszály és a Duna rendkívül alacsony vízállása áll. A paksi atomerőmű hűtését a Duna biztosítja, ezért a vízszint kritikus alakulása miatt a vízügynek minden olyan lehetőséget meg kell vizsgálnia, amellyel akár néhány centiméterrel is javítható a helyzet. A Ráckevei-Soroksári-Duna-ágban tárolt vízből másodpercenként mintegy 20 köbmétert engednek a főág felé, ami Paks térségében a számítások szerint 1-2 centiméteres vízszint-emelkedést eredményezhet.
Nem ürítik ki a Duna-ágat
A legfontosabb tisztázás, hogy szó sincs a Ráckevei-Soroksári-Duna-ág teljes leeresztéséről. A vízszintet az elmúlt időszakban a nyári üzemvízszinthez képest mintegy 17 centiméterrel magasabban tartották, ezt a többletet engedik most ki Tassnál.
Ezen felül legfeljebb további 20 centiméteres csökkenés várható, vagyis a jelenlegi beavatkozás miatt 30-40 centiméternél nagyobb apadás nem következik be. Ennél nagyobb vízleeresztés vízügyi szempontból sem lenne ésszerű, mivel a csatornák folyásirányának megfordulása a Kiskunság további kiszáradását, ezáltal a mezőgazdaság veszélyeztetését okozná.
A szövetség szerint ráadásul korábban az ilyen mértékű vízszintváltozás egyáltalán nem számított rendkívülinek. Belvizes időszakokban a téli üzemvízszint ennél jóval alacsonyabb is lehetett.
A beavatkozás várhatóan csak néhány napig tart.
A vízgyűjtő területen lehullott csapadék, az alacsonyabb napi maximumhőmérséklet és a paksi fenékküszöb hatása együtt javíthatja a Duna vízhelyzetét, ezt követően pedig a Kvassay zsilipnél működő új szivattyúkkal visszaállítható a Duna-ág nyári üzemvízszintje.
A halállományt sem fenyegeti tömeges veszteség. A tassi hajózsilip billenőtáblás rendszerű, ezért részleges nyitásakor elsősorban a víztest felső 10-20 centimétere folyik le. Ebben a rétegben kevés hal tartózkodik, ráadásul a halak jellemzően a zubogó vízzel ellentétes irányba úsznak.
Az sem véletlen, hogy nem az új tassi turbinákat használják. Bár a két, halráccsal ellátott turbina egyenként 25 köbméter/másodperc víz áteresztésére képes, az alvízi csatorna kanyarulata csökkentené a víz mozgási energiáját.
A hajózsilip alvize viszont egyenes, így a víz hirtelen kiengedése hatékonyabban érvényesül.
A Ráckevei Dunaági Horgász Szövetség szerint tehát a mostani intézkedés nem a Duna-ág „leeresztése”, hanem átmeneti vízkormányzás. A cél egyértelmű: a lehető legkisebb beavatkozással segíteni a paksi atomerőmű működését a rendkívüli dunai vízhiány közepette.
Ez a Paksi Atomerőmű működésének ára: akár 57 centiméterrel is csökkenhet a Ráckevei-Soroksári Duna-ág vízszintje a zsilipek megnyitása után
A Ráckevei-Soroksári Duna-ág vízszintjét is csökkentik, hogy több víz juthasson a Duna főágába. Deák Tibor szerint a jelenlegi vízszinthez képest 57 centiméteres esés is bekövetkezhet, ám a lépésre nagy szükség van ahhoz, hogy Paks továbbra is működni tudjon.
