Magyarország is célpont lehet, ha Irán beváltja fenyegetését: ez a térkép mutatja meg, mekkora veszélyben vagyunk valójában
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAhogy beszámoltunk róla, súlyos figyelmeztetést kapott Európa. A Financial Times szerdán megjelent cikkében arról írt, hogy a teheráni vezetésen belül megerősödtek a keményvonalasok, akik elvetik az Egyesült Államokkal való tárgyalást. Arra készülnek, hogy ha Trump elnök beváltja fenyegetését, és az infrastruktúra ellen indít támadásokat, Irán Európában lévő amerikai katonai célpontokat támadhat majd. Célpont lehet például Bulgária vagy Ciprus, de Magyarország is veszélyben lehet.
Irán már a háború folytatására készül
Az Izraeli Védelmi Erők még márciusban, az iráni háború kitörését követően oszottak meg egy grafikont, ami minden, csak nem megnyugtató. Ugyanis kiszámolták benne, hogy az iráni rakéták hatótávolságuk alapján mekkora veszélyt jelentenek Európa nagyvárosaira.
A grafikon becslést készít Irán ballisztikus arzenáljának hatótávolságáról, és ennek alapján szinte egész Európa, beleértve Magyarországot is, az Iránból kilőtt rakéták hatótávolságán belül van. Az iráni rakéták tehát fenyegetést jelentenek a teljes kontintensre. London és Párizs mellett Budapest is veszélyben lehet.
A grafikont azok után tették közzé, hogy az Indiai-óceánon található Diego Garcia közös amerikai-brit katonai bázis elleni támadási kísérletet hajtott végre Irán. Bár a helyi légvédelem hatástalanította a rakétákat, az eset azért aggodalomra okot adó, mert a katonai központ 4000 kilométerre fekszik Irántól, ami jócskán meghaladja az eddig ismert 2000 kilométeres csapásmérő képességét.
Irán ráadásul évek óta fejleszt közepes hatótávolságú ballisztikus rakétákat, amelyek katonai stratégiájának kulcsfontosságú elemei. Az olyan rendszerek, mint
- a Sajjil,
- a Ghadr és az
- Emad, lehetővé teszik számára, hogy lefedje a Közel-Kelet és a Földközi-tenger keleti részének nagy részét.
Az Etemad típusú rakéta hatótávolsága 1700 kilométer, ezzel Irán például Izrael bármely részét képes elérni. A felderítésre és közvetlen csapásokra egyaránt használt támadódrónokkal kombinálva Irán olyan képességekkel rendelkezik, amelyek veszélyeztethetik a katonai bázisokat, az energetikai infrastruktúrát és a tengeri útvonalakat a régióban.
Nem tárgyal egymással Teherán és Washington
A fenyegetések jól tükrözik a Teheránban uralkodó dacos hangulatot: a rezsimen belül egyre többen úgy vélik, hogy a háború kiújulása már nem azon múlik, bekövetkezik-e, hanem azon, hogy mikor.
A szoros újranyitásáról szóló tárgyalások megrekedtek, Irán legfelsőbb vezetője, Mojtaba Khamenei ajatollah pedig a múlt héten keményvonalas politikusokat emelt a legfontosabb biztonsági és katonai tisztségekbe. Trump kedden azt mondta, hogy
Teheránnal semmilyen tárgyalás vagy egyeztetés nincs folyamatban, és nincs is tervbe véve.
Az Iszlám Forradalmi Gárda és más iráni katonai vezetők arra figyelmeztettek, hogy egy újabb teljes körű konfliktus esetén Irán túllépne korábbi stratégiáján, amely az amerikai katonai létesítmények, energetikai objektumok és más közel-keleti infrastruktúra támadására összpontosított, és távolabbi célpontokat is támadás alá venne.
A Forradalmi Gárda a múlt hónapban Nagy-Britanniát is megfenyegette amiatt, hogy az Egyesült Államok brit katonai bázisokat használ. Közölte:
minden olyan bázist, amelyet iráni terület elleni támadás indítására használnak, legitim célpontnak tekintenek.
Irán közepes hatótávolságú ballisztikus rakétákat – például a Shahab rakétacsalád egyes típusait – vethetne be a dél- és délkelet-európai amerikai létesítmények ellen.
