Leállt az óriásberuházás a főváros központjában, de a Pázmány nem adja fel – több száz diák lakhatása a tét
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságTovábbra sem nyilvános, hogy összesen hány nagy állami beruházás kerül felülvizsgálatra. Az azonban már egyértelmű, hogy a főváros belvárosának egyik legnagyobb volumenű fejlesztése lekerült a napirendről, a helyszín jövőjére pedig egyelőre nincs új terv.
Vitézy Dávid korábban arról beszélt, hogy miközben a kormányzati munka során a jövő feladataira is összpontosítanak, első lépésként fel kell tárniuk a múlt vitatott ügyeit, így több korábbi nagy beruházást is átvilágítanak.
A közlekedési és beruházási miniszter megfogalmazása szerint a munkát egyfajta igazságtétellel kell kezdeni, mivel számos kérdésben továbbra sem látható tisztán, mi történt, egyes esetekben pedig szabálytalanságok gyanúja is felmerült.
A legfrissebb bejelentés szerint összesen kilenc beruházás veszítette el a nemzetgazdasági szempontból kiemelt státuszát, köztük a Pázmány campusa is. A kiemelt státusz elvesztése azonban nem jelenti automatikusan a beruházás leállítását, de megszünteti annak különleges előnyeit.
Lázár János egyik utolsó döntése pecsételte meg a beruházás sorsát
A közlekedési és beruházási minisztérium a Világgazdaság megkeresésére emlékeztetett, hogy Lázár János egyik utolsó döntésével állította le a Pázmány campus beruházásához kapcsolódó folyamatokat. A tárca azt is közölte, hogy érdemi egyeztetéseket követően lehet felelős csak felelős döntést hozni a terület sorsáról.
A Pázmány campus terve már a kezdetektől komoly vitákat váltott ki. A katolikus egyház a Józsefvárosban megépítendő, mintegy 50 ezer négyzetméteres új egyetemi központtal váltotta volna ki a hosszú ideje kihasználatlan piliscsabai campust.
A beruházás előkészítéseként már lebontották a Magyar Rádió egykori épületegyüttesének egy részét. A tervezett további bontások és építkezések azonban a környékbeli lakóházakat is érintették volna, ezért az Orbán-kormány felajánlotta, hogy megvásárolja az érintett lakásokat.
Lázár János korábbi építési és közlekedési miniszter szerint a katolikus egyház azért ragaszkodott a helyszínhez, mert a fejlesztéssel
a Palotanegyed egy formálódó egyetemi negyed részévé válhatott volna.
A projekt ellenzői ezzel szemben attól tartottak, hogy az új campus aránytalanul nagy terhelést okozna a kerületre.
A kerület az építési engedélyt a bíróságon támadta meg, arra hivatkozva, hogy a munkálatok – különösen a műemléki épületekben – visszafordíthatatlan károkat okozhatnak.
A bíróság az önkormányzat érveit elfogadva a per lezárásáig felfüggesztette az engedély hatályát. Később Pikó András, a kerület polgármestere bejelentette:
a Lázár-féle minisztérium érvénytelenítette a kivitelezésre kiírt közbeszerzést.
A sajtóból értesültek a Pázmány campus projekt kudarcáról
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem lapunkkal közölte, hogy a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia csak a sajtóból értesült arról, hogy eredménytelennek nyilvánították az új campus megvalósítására kiírt közbeszerzési eljárást. A döntésről később az akkori építési és közlekedési minisztérium küldött tájékoztatást.
Az egyetem hangsúlyozta: bízik abban, hogy az új kormánnyal rövid időn belül megkezdődhetnek az egyeztetések, és sikerül valamennyi érintett számára elfogadható, hosszú távon is fenntartható megoldást találni.
A Vitézy Dávidhoz tartozó tárca úgy fogalmazott, hogy a terület jövőjéről csak az érintett önkormányzattal, a helyi lakossággal és az érintett intézményekkel folytatott érdemi egyeztetést követően lehet felelős döntést hozni.
Megkerestük a Józsefvárosi Önkormányzatot is, hogy megtudjuk, milyen beruházást tartana elfogadhatónak az egyetemi központ helyett. Válaszukban hangsúlyozták, hogy a terület jövőjéről nem az önkormányzat dönt,
a korábbi terveket azonban határozottan elfogadhatatlannak tartják.
Vitézy Dávidhoz hasonlóan úgy vélik, a kialakult helyzet lehetőséget teremt a projekt újragondolására.
Úgy fogalmaztak, hogy az önkormányzat konstruktív és felelős egyeztetésre készül az új kormánnyal, és minden érintett féllel.
„Továbbra is olyan fejlesztést támogatunk, amely figyelembe veszi a józsefvárosi lakosok érdekét” – írták.
Rengeteg hallgató jövője a tét: megszólalt az egyetem az új campusról
Az egyetem közlése szerint a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia továbbra is kiemelten fontos feladatnak tartja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem fejlesztését. Hangsúlyozta, hogy ezt az intézmény hallgatói létszámának jelentős növekedése is indokolja:
az elmúlt években mintegy 11 ezren tanultak az egyetemen.
A katolikus egyetem azt is közölte, hogy különösen látványos a bővülés a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karon, ahol a hallgatók száma az utóbbi három évben csaknem megduplázódott. A jelenleg tanévben közel 4 ezren kezdték meg a tanulmányaikat az egyetemen.
„Meggyőződésünk, hogy az intézmény hallgatóinak olyan korszerű, a 21. századi felsőoktatási és közösségi igényeknek megfelelő campusra van szükségük, amely hosszú távon biztosítja az oktatás, a kutatás és az egyetemi élet magas színvonalú feltételeit” – fogalmazott az intézmény.
„Bízunk abban, hogy az új kormánnyal rövid időn belül megkezdődhetnek az egyeztetések,
amelyek valamennyi érintett számára elfogadható és hosszú távon fenntartható megoldást eredményeznek” – tette hozzá.
Az egyetem Budapesten és Esztergomban használt területe a jelenlegi 50,5 ezer négyzetméterről több mint 90 ezer négyzetméterre nőtt volna, míg az oktatáshoz közvetlenül kapcsolódó területek nagysága mintegy 60 százalékkal bővült volna.
A campuson több, jelenleg hiányzó funkció is helyet kapott volna: étterem, 200 férőhelyes kollégium, modern könyvtár, valamint torna- és fitneszterem létesült volna. A tervek alapján emellett közel 4000 négyzetméternyi zöldfelületet is kialakítottak volna.
A közlekedési és beruházási minisztérium a Világgazdasággal közölte: egyelőre korai lenne konkrét fejlesztési koncepcióról, ütemezésről vagy egy esetleges jövőbeli beruházás részleteiről nyilatkozni.
A tárca ugyanakkor hangsúlyozta, hogy olyan megoldás kidolgozására törekszik, amely egyaránt figyelembe veszi a városrész érdekeit, a lakók szempontjait.
