Lángszórós harci robotot vetett be Ukrajna: megtalálta a megoldást az emberhiányra – máris itt a „terminátorok" világa!
Ukrajna egyre szélesebb körben vet be pilóta nélküli földi járműveket (UGV) az orosz-ukrán háborúban: a robotok már nemcsak utánpótlást szállítanak és sebesülteket mentenek, hanem közvetlen harci feladatokat is ellátnak. Az ország célja, hogy 2026-ban legalább 50 ezer ilyen eszközt gyártson.
Lángszóróval felszerelt harci robot
A Bloomberg beszámolója szerint tavaly augusztusban a donyecki front egyik szakaszán egy lángszóróval felszerelt harci robot állította meg az előrenyomuló orosz rohamcsapatokat. A gép felgyújtotta a száraz növényzetet az ellenség körül, majd egy ukrán géppuskás egység fejezte be a támadást.
Az ukrán hadsereg ma már számos különböző földi robotot alkalmaz:
- egyes típusok géppuskával, gránátvetővel vagy aknákkal vannak felszerelve,
- mások logisztikai feladatokat látnak el.
Júliusban például egy távirányítású harci robotot egy pilóta nélküli tengeri drón szállított az orosz megszállás alatt álló Kinburn-félszigetre, ahol tüzet nyitott az orosz állásokra, majd önmegsemmisítette magát.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a drónok és a földi robotok mára nélkülözhetetlenné váltak a védelemben. Kiemelte, hogy az eszközök nemcsak a harci feladatokban, hanem a frontvonal ellátásában és a sebesültek kimenekítésében is egyre fontosabb szerepet játszanak.
A robotizáció enyhítheti a jelentős emberhiányt
Az ukrán vezetés szerint a robotizáció részben enyhítheti az ország jelentős emberhiányát. A mintegy 900 ezres hadsereg feltöltése nehézségekbe ütközik, miközben hivatalos adatok szerint körülbelül kétmillió embert keresnek a hatóságok sorozási szabályok megsértése miatt.
A drónokkal és robotokkal felszerelt egységek vezetői úgy vélik, hogy a modern frontvonalon – ahol a légi felderítés miatt szinte minden mozgás azonnal célponttá válik – a személyzet nélküli rendszerek jelentősen csökkenthetik a veszteségeket. Egyes becslések szerint a frontvonaltól akár 25 kilométeres mélységig is rendkívül magas a kockázata annak, hogy a katonákat drónok támadják meg.
A háború első éveinek nagyszabású páncélos hadműveleteit fokozatosan felváltotta a drónok és robotok által uralt hadviselés. Ebben Oroszország is jelentős fejlesztéseket hajtott végre, többek között az iráni eredetű Sahíd drónok továbbfejlesztésével, illetve a zavarásnak ellenálló optikai szálas irányítású támadó drónok alkalmazásával.
Ukrajna katonai innovációi a NATO-országok figyelmét is felkeltették. Az Egyesült Államok hadseregének vezető tisztségviselői elismerően nyilatkoztak az ukrán drónhálózat irányítási rendszeréről, amely egyetlen hálózatba kapcsolja a drónokat, az érzékelőket és a fegyverrendszereket.
A robotokat fejlesztő ukrán vállalatok ugyanakkor óvatosabban fogalmaznak a technológia lehetőségeiről. Szerintük a földi robotok nem helyettesítik a gyalogságot, hanem annak munkáját segítik: lőszert, élelmiszert és fegyvereket szállítanak, aknákat telepítenek, illetve veszélyes feladatokat vállalnak át az emberektől.
Az iparág gyors növekedését jól mutatja, hogy az egyik fejlesztő cég vezetője szerint néhány éve még garázsban építették első robotjaikat, ma pedig már ezres nagyságrendben gyártják az eszközöket.
