Vitézy Dávid nagyon kibukott: semmit nem érnek a rendőrségi videók – van, aki 150-el hajtott át egy munkaterületen
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA Heves megyei rendőrök az M3-as autópályán mértek sebességet egy olyan útszakaszon, ahol útkarbantartás miatt 80 km/órás sebességkorlátozás és szembejövő forgalom volt érvényben. A traffipax ráadásul jól látható helyen, egy felüljárón működött, a rendőrök láthatósági mellényben dolgoztak. Mégis akadt olyan autós, aki közel 150 km/órával hajtott át a munkaterületen – írta Vitézy Dávid csütörtöki Facebook-bejegyzésében.
Hatalmas sebességgel közlekedtek
Vitézy Dávid így folytatta: A legelgondolkodtatóbb azonban nem is ez, hanem az, hogy a rendőrség figyelemfelhívó videója után néhány nappal megismételt ellenőrzés gyakorlatilag ugyanazt az eredményt hozta: ugyanannyian gyorshajtottak, mint korábban. Voltak, akik olyan sebességgel közlekedtek, hogy még normál, 130 km/órás autópálya-határ mellett is büntetést kaptak volna.
Pontosan ezért indítottuk el a közlekedésbiztonsági kérdőívünket. A kérdés nem az, hogy szükség van-e szigorúbb fellépésre a kirívó szabályszegőkkel szemben, hanem az, hogy milyen eszközök működnek valóban. A kérdőívben ezért kérdezzük meg a véleményüket többek között az illegális utcai versenyzés visszaszorításáról, a visszaeső szabályszegők szankcionálásáról, az átlagsebesség-mérés bevezetéséről és az elektromos rollerek szabályozásáról.
Tavaly 456 ember vesztette életét a magyar utakon, több mint 4500-an szenvedtek súlyos sérülést, és közel 15 ezren sérültek meg közlekedési balesetben. Minden ilyen tragédia mögött emberi sorsok és családok állnak. Ezért kérem, hogy szeptember 9-ig mondják el a véleményüket a közlekedésbiztonsági kérdőívünkben. A döntéseinket a közlekedők tapasztalataira és javaslataira szeretnénk építeni – zárta gondolatait Vitézy.
Vitézy átlagsebesség-méréssel üldözné a gyorshajtókat
Vitézy Dávid kifogásolja, hogy a jelenlegi traffipaxok csak rövid útszakaszokon késztetik lassításra az autósokat, ezért szerinte érdemes lenne olyan rendszert alkalmazni, amely egy teljes szakaszon ellenőrzi a sebességhatárok betartását. A közlekedési és beruházási miniszter Facebook-bejegyzésében indított társadalmi egyeztetést arról, bevezessék-e Magyarországon az átlagsebesség-mérést.
A tárcavezető posztjában kifejtette: sok autós csak a sebességmérő kamerák közelében veszi vissza a tempót, majd az ellenőrzési pont után ismét gyorsít. Az átlagsebesség-mérés ezt a gyakorlatot szoríthatja vissza, mert az két mérési pont között számítja ki a járművek átlagos sebességét.
Gond van vele
A működő példák alapján azonban már eddig is számos aggály merült fel. Ilyen például az adatvédelem kérdése, ugyanis a rendszer azokról a sofőrökről is adatot gyűjt és tárol, akik semmilyen szabálysértést nem követtek el.
Erre egyébként már Németországban van jogi precedens is. Alsó-Szászországban 2019-ben például egy bíróság ideiglenesen leállíttatta az átlagsebesség-mérő rendszert, mert úgy ítélték meg, hogy a vétlen autósok adatainak rögzítése törvényi alap nélkül sérti a személyiségi jogokat és az alkotmányos adatvédelmi elveket.
A rendszert csak azután indíthatták újra, hogy pontos jogi szabályozással és szigorú titkosítással garantálták, hogy a szabályosan közlekedők adatait a rendszer azonnal, visszaállíthatatlanul törli.
Emellett felmerült az úgynevezett „funkciókúszás” (Function Creep) is, azaz félő, hogy a kizárólag közlekedésbiztonsági célból kiépített, teljes útszakaszokat lefedő kamerahálózatot később más, a lakosságot korlátozó vagy megfigyelő célokra is használni kezdik a hatóságok.
A feltételezés már csak azért sem földtől elrugaszkodott, ugyanis a gyűjtött adatok összekapcsolhatók a gépjármű-nyilvántartással, adóhatósági adatbázisokkal, vagy felhasználhatók általános állampolgári profilalkotásra, mozgáskövetésre, ami messze túlmutat a gyorshajtás elleni küzdelmen.
A rendszert már egy ideje üzemeltető országokban felmerült az is, hogy ha a mért szakaszon belül digitális táblákkal időközben megváltoztatják a sebességkorlátozást (baleset vagy az időjárás változása miatt), szinte lehetetlenné válik a pontos és igazságos jogi bizonyítás, hogy az autós pontosan hol és mennyivel lépte át a határt.
Ezen egyáltalán nem elhanyagolható szempontokon túl aggályként merült fel az is, ha például egy autós tudja, hogy túl gyorsan hajtott be a szakaszra, a mérés vége előtt szándékosan lelassít vagy megáll egy pihenőhelyen, hogy „javítson az átlagán”.
