Most kezd félelmetessé válni az oroszoknak: közeli uniós tagországba telepíthetnek atomfegyvereket – Putyinék ezt biztosan nem fogják hagyni
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA litván Seimas elnöke, Juozas Olekas szerint a parlament télen fogadhatja el azt az alkotmánymódosítást, amely kikerülné az ország alaptörvényéből a tömegpusztító, így az atomfegyverek litvániai telepítését tiltó rendelkezést. Az őszi parlamenti ülésszakot emiatt várhatóan 2027. január 13-ig meg kell hosszabbítani. A litván parlament július elején már jóváhagyta a vonatkozó alkotmányos rendelkezés módosítását.
Fotó: Hemis via AFP / AFP
Elavulttá vált a litván atomfegyver-telepítési tilalom
Olekas korábban azzal indokolta a változtatást, hogy az atomfegyverek telepítésének tilalma már nem felel meg a megváltozott geopolitikai környezetnek.
A rendelkezést még 1992-ben, a Szovjetuniótól való függetlenség visszaszerzése után építették be a litván alkotmányba.
A 137. cikkely kimondja, hogy Litvánia területén tilos tömegpusztító fegyvereket telepíteni, és külföldi katonai bázisok sem létesíthetők.
A szabályozás célja eredetileg az volt, hogy az ország végleg megszabaduljon a szovjet katonai örökségtől és ne váljon újra nagyhatalmi katonai szembenállás színterévé.
Litvánia 2004-ben csatlakozott a NATO-hoz, azóta azonban alapvetően megváltozott az ország biztonsági környezete. Vilnius
- közvetlenül határos az erősen militarizált orosz Kalinyingrádi területtel,
- miközben a szomszédos Fehéroroszországban Oroszország taktikai atomfegyvereket állomásoztat.
A litván vezetés szerint az ukrajnai háború új helyzetet teremtett.
A parlamenti pártok és Gitanas Nausėda államfő 2026 nyarán abban állapodtak meg, hogy az 1992-ben elfogadott alkotmányos tilalom már nem tükrözi a jelenlegi biztonsági realitásokat. Vilnius attól tart, hogy a rendelkezés válsághelyzetben korlátozhatja az ország mozgásterét a NATO nukleáris elrettentési rendszerében.
A kérdés jelentőségét növeli, hogy az Egyesült Államok a Financial Times korábbi értesülése szerint azt vizsgálja, hogyan lehetne több NATO-tagországra kiterjeszteni az európai nukleáris jelenlétet. A lap szerint több balti és kelet-európai ország is érdeklődést mutatott a lehetőség iránt. Emmanuel Macron francia elnök emellett egy szélesebb európai nukleáris elrettentési keretrendszer kialakítását szorgalmazta.
Biztosra vehetők a moszkvai ellenlépések
A tilalom eltörlése ugyanakkor nem jelenti automatikusan azt, hogy Litvánia békeidőben atomfegyvereket telepítene a területére.
A módosítás elsősorban jogi akadályt hárítana el, és lehetővé tenné, hogy egy esetleges válság vagy háború esetén a NATO nukleáris elrettentő képessége Litvánia területére is kiterjedhessen.
Az ugyanakkor biztos, hogy Oroszország nem hagyja válasz nélkül a litván lépést. A Ria Novosti felidézi, hogy Moszkva már korábban jelezte, hogy
ellenlépéseket tenne, ha tömegpusztító fegyverek jelennének meg a balti államokban.
A Kreml szerint egy ilyen lépés nem növelné a térség biztonságát, Oroszország pedig saját érdekei védelmében megfelelő ellenintézkedéseket hozna.
Litvánia a lépéssel egyre inkább a NATO keleti szárnyának megerősítésére építi biztonságpolitikáját. Az alkotmányos tilalom eltörlése önmagában nem jelent atomfegyver-telepítést, de jelentős politikai és katonai fordulatot jelezne az ország korábbi, nukleáris fegyverektől való tudatos távolságtartásához képest.
