Amerikai katonai bázisok költöznek a botránykővé vált óriásszigetre, Dánia rohant tisztázni: nem foglalják el
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz Egyesült Államok újra megnyitná egyik hidegháborús katonai bázisát Grönland déli részén, és egy másik támaszpontot is létrehozna a sziget keleti partvidékén. A tervekről Dánia, Grönland és az Egyesült Államok kedden írhat alá megállapodást – közölte három, az egyeztetéseket ismerő forrás a Reutersszel.
Az ENSZ New York-i közgyűlésén írhatják alá a megállapodást a grönlandi katonai bázisokról
Az egyik helyszín Narsarsuaq, ahol Washington az 1950-es évekig működtette a Bluie West One katonai bázist. Az egykori támaszpont bezárása óta a település lakossága néhány tucat főre zsugorodott.
A másik kiszemelt helyszín Mestersvig Grönland keleti partján, az ottani katonai előőrsöt jelenleg a Sirius kutyaszános járőr használja. A dán különleges erők egysége a sarkvidéki területeken végez felderítő és ellenőrző feladatokat.
A három fél várhatóan kedden írja alá az új megállapodást az ENSZ New York-i Közgyűlésén. A dokumentum szövegét egyelőre nem hozták nyilvánosságra, a Reuters forrásai szerint pedig egyes részletek egészen az aláírásig változhatnak.
A Fehér Ház nem kommentálta a két katonai létesítményre vonatkozó értesülést, korábban azt a tájékoztatást adta, hogy a megállapodás Grönland és az Egyesült Államok biztonságát szolgálja.
Koppenhága szerint az egyezség egyik lényeges eleme, hogy az Északi-sarkvidék biztonsága a NATO felügyelete alatt marad, vagyis nem válik kizárólag amerikai–dán üggyé.
Mint ismert: a megállapodást hónapokig tartó diplomáciai feszültség előzte meg. Donald Trump amerikai elnök többször kijelentette, hogy az Egyesült Államok ellenőrzése alá akarja vonni az autonóm, Dániához tartozó Grönlandot. Időnként a katonai vagy gazdasági kényszer alkalmazását sem zárta ki.
Dánia és Grönland pontosított: a megállapodás nem érinti a Dán Királyság szuverenitását és a sziget lakóinak önrendelkezési jogát
Trump kijelentései januárban diplomáciai válságot okoztak a NATO-n belül, és tárgyalóasztalhoz kényszerítették Koppenhágát, Nuukot és Washingtont.
A Grönland megszerzésére vonatkozó amerikai elképzelést a közvélemény-kutatások szerint a helyiek elsöprő többsége elutasítja.
Az amerikai katonai jelenlétnek komoly előzményei vannak a szigeten; a hidegháború idején az Egyesült Államok 17 katonai létesítményt működtetett Grönlandon, több mint tízezer katonával és más alkalmazottal.
Ebből mára egyetlen állandó amerikai támaszpont maradt: a Pituffik Space Base, ahol körülbelül 150 amerikai katona teljesít szolgálatot. A keddi megállapodással Washington több mint hetven év után visszatérhet Narsarsuaqba, és Grönland keleti partvidékén is új katonai pozíciót szerezhet.
Ahogyan arról a Világgazdaság is beszámolt, Dánia és Grönland szombaton igyekezett egyértelművé tenni, hogy az Egyesült Államokkal készülő új megállapodás nem érinti a Dán Királyság szuverenitását, illetve a grönlandiak önrendelkezési jogát.
A megszólalások azért váltak szükségessé, mert Donald Trump amerikai elnök pénteken úgy jelentette be a Gröndlanddal kapcsolatos egyezséget, hogy az „állandó ellenőrzést” biztosít Washington számára Grönland biztonsága felett.
