Rendkívüli: Karácsony Gergely ünnepel, az Alkotmánybíróság elítélte a gyűlölt adót
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságKarácsony Gergely közlése szerint az Alkotmánybíróság hétfői döntése lezárta a szolidaritási hozzájárulás körüli évek óta tartó vitát, és igazolta a főváros álláspontját. A főpolgármester Facebook-bejegyzésében azt írta, hogy az Orbán-kormány által kialakított rendszer alkotmányellenes volt, ezért most a Magyar Péter vezette kormánynak kell rendeznie az önkormányzatok finanszírozását. Maga az alkotmánybírósági határozat azonban ennél szűkebb: a szolidaritási hozzájárulás olyan szabályait minősítette alaptörvény-ellenesnek, melyek nem biztosítottak megfelelő eljárást és bírói jogorvoslatot az önkormányzatok számára.
Tehát a döntés önmagában nem jelenti azt, hogy a korábban befizetett több tízmilliárdos vagy akár százmilliárdos összegeket automatikusan vissza kell fizetni a fővárosnak, és azt sem, hogy a szolidaritási hozzájárulás megszűnik. A főpolgármester a döntést politikai és pénzügyi szempontból is az előző kabinet számlájára írta. Bejegyzésében arról írt, hogy az Orbán-kormány az elmúlt években százmilliárdokat vont el az önkormányzatoktól, köztük Budapesttől, és szerinte ebből a pénzből jelentős fejlesztéseket és közszolgáltatásokat lehetett volna finanszírozni.
Karácsony egyúttal jelezte, hogy nem az új kabinetet teszi felelőssé a kialakult helyzetért. Úgy fogalmazott, az előző kormány döntéseinek következményeit most a Tisza-kormánynak kell kezelnie, miközben a központi költségvetés mozgástere is szűk.
A főpolgármester szerint Budapest továbbra is tárgyalni akar a kormánnyal.
A cél egy olyan új finanszírozási rendszer kialakítása lenne, amely hosszabb távon is működőképes, és nem sodorja a fővárost újra likviditási válságba.
Budapestnek ettől még nagyon gyorsan pénzre van szüksége
A főváros szeptemberben 118 milliárd forint helyi iparűzésiadó-előleghez jutott, amiből vissza tudta fizetni 67 milliárd forintos folyószámlahitelét. A Főpolgármesteri Hivatal számításai szerint azonban szeptember végére körülbelül 3,5 milliárd forint maradhat a főváros számláján, miközben új hitelkeret megnyitására már nincs lehetőség.
A pénzhiány miatt kötelezettségvállalási, létszám- és beruházási stopot is elrendeltek a fővárosi rendszerben. A közösségi közlekedési cégeknek szeptember végéig 45 milliárd forintos áthidaló hitelt kell visszafizetniük, és a városvezetés számításai szerint az ezt követően megmaradó pénz lényegében az október eleji bérek kifizetésére lesz elegendő.
A legnagyobb nyitott tétel éppen a szolidaritási hozzájárulás.
A főváros korábbi tájékoztatása szerint október közepén 86 milliárd forintos fizetési kötelezettség esedékes,
amelyre Budapest költségvetésében nincs fedezet. A főváros teljes éves bevétele mintegy 534 milliárd forint.
Karácsony már augusztusban közölte, hogy a 2026-os fővárosi költségvetésben nem különítettek el pénzt a szolidaritási hozzájárulás megfizetésére. Akkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a költségvetést a Tisza Párt fővárosi képviselői is megszavazták, ezért szerinte a Magyar Péter vezette kormánynak is részt kell vennie a megoldásban.
Az alkotmánybírósági döntés ezért jóval túlmutat a főváros és a mindenkori kormány konfliktusán. A kabinetnek az év végéig olyan szabályozást kell kialakítania, amely mellett az önkormányzatok érdemben megtámadhatják a rájuk kiszabott fizetési kötelezettséget. Ez nem feltétlenül jelent kisebb szolidaritási hozzájárulást. A befizetendő összegek akár változatlanok is maradhatnak, ha az új rendszer megfelel az Alaptörvény által megkövetelt eljárási garanciáknak.
