Riasztást adott ki a Nébih: újabb sertéspestises vaddisznókat találtak, terjed a fertőzés
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságÚjabb két vaddisznóban mutatta ki az afrikai sertéspestis vírusát Baranya vármegyében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal. Az esetek miatt Nemes Imre országos főállatorvos elrendelte a fertőzött és a magas kockázatú területek bővítését, ami már Baranya mellett Tolna és Bács-Kiskun vármegyét is érinti.
A két fertőzött állatot Mohács és Homorúd közigazgatási területén, a Duna bal partján, a szerb határtól néhány kilométerre találták. Az egyik vaddisznót kifejezetten diagnosztikai céllal lőtték ki, a másik elhullott állat volt. A laboratóriumi vizsgálatok mindkét esetben igazolták az afrikai sertéspestis, vagyis az ASP jelenlétét – írja a Nébih.
A térség korábban már fertőzött területnek számított, az új esetek azonban arra késztették az országos főállatorvost, hogy tovább növelje a szigorúbb járványügyi szabályokkal érintett terület nagyságát.
Szerbia felől is érkezhetett a vírus
A Nébih járványügyi értékelése szerint a fertőzés két irányból is eljuthatott az érintett területre. Elképzelhető, hogy a vaddisznók között természetes módon terjedő vírus a szomszédos vadgazdálkodási egységből került át, de a szerbiai eredetet sem zárják ki.
A két esetnél ezért nem pusztán az a lényeg, hogy újabb fertőzött állatokat találtak. A hatóság szerint
a vírus földrajzi terjedésének veszélye is nőtt, elsősorban a Duna vonalát követve északi irányban, illetve kelet felé, a Duna–Tisza közére.
A korlátozások már nemcsak Baranya területét érintik, hanem Tolna és Bács-Kiskun egyes térségeire is kiterjednek.
Az afrikai sertéspestis emberre nem veszélyes, és a fertőzött sertéshús fogyasztása sem jelent humán-egészségügyi járványveszélyt. A sertéstartók számára ugyanakkor az egyik legsúlyosabb állatbetegségről van szó, mert a vírus bekerülése egy gazdaságba az állomány felszámolásához, hosszabb korlátozásokhoz és jelentős bevételkieséshez vezethet.
A vaddisznók után a telepek jelentik a legnagyobb kockázatot
A mostani esetek még nem a házisertés-állományban jelentek meg, de a gazdasági kockázat éppen az, hogy a vírus eljut-e újabb telepekre. Idén erre már több példa is volt: augusztusban Kölkeden, korábban Drávafokon és Okorágon, Somogyban pedig egy mintegy 1850 állatos gazdaságban igazolták az ASP-t. Júniusban Vállajon körülbelül háromezer sertést kellett felszámolni.
A vírus nemcsak állatokkal terjedhet, hanem emberek, járművek, eszközök vagy szennyezett ruházat és lábbeli is továbbviheti. A Nébih ezért továbbra is a járványvédelmi szabályok szigorú betartását és az elhullott vaddisznók gyors bejelentését kéri.
Az ASP terjedése azért is kiemelten fontos kérdés, mert a magyar sertéságazat már most komoly árnyomással küzd. A hazai vágósertés ára júniusban 522 forint volt kilogrammonként, 37,1 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban, júliusban pedig már csak körülbelül 515 forintot fizettek érte.
Közben 2026 első öt hónapjában ugyan több sertéshúst exportált Magyarország, a kivitel értéke mégis 15,6 százalékkal, 55,8 milliárd forintra csökkent. Az ASP további kereskedelmi korlátozásokat és újabb költségeket hozhat a gazdáknak, miközben a védekezés önmagában is drága.
