Akkora ajándékot kaphat az EU-tól a választási győzelem mellé Putyin, hogy még a szava is eláll – dagad a botrány, lekerülhet a szankciós listáról az orosz elnök

Újra sikertelen volt az európai uniós tagállamok nagyköveteinek egyeztetése hétfőn délelőtt a háromezer orosz vállalatot és magánszemélyt büntető szankciók listájának meghosszabbításáról. A múlt kedden fél év helyett ideiglenesen, egy héttel hosszabbították meg az először 2014-ben elfogadott listát, mert Franciaország és Szlovákia ellenkezésébe ütköztek. Ha holnapra sem születzik egyezség, olyan személyek ellen szűnnek meg a szankciók, mint Vlagyimir Putyin orosz elnök.

A hétfő délelőtti egyeztetés befuccsolását az ukrán Evropejszka Pravda jelentette. Az Oroszországgal háborúzó ukrának természetszerűleg szoros figyelemmel követik a szankciók sorsát. 

Az uniós tagállamok állandó képviselőinek bizottsága (Coreper) szeptember 21-én, hétfő reggel nem tudott megállapodni az Ukrajna területi integritásának megsértése miatt Oroszországgal szemben elrendelt egyéni uniós szankciók meghosszabbításáról – jelenti a lap. A forrás: több uniós diplomata. 

Vlagyimir Putyin már ennyitől is a hasát fogja, hát még ha hagyják érvényét veszteni a listát

Az EU-nak még meg kell állapodnia a Putyin, Lavrov és Janukovics elleni szankciók meghosszabbításáról – írják.

A jelenlegi szankciós rendszer, amelynek keretében az EU 2014-ben kezdte el összeállítani a listát, azokra a természetes és jogi személyekre terjed ki, akik vagy amelyek felelősek az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy veszélyeztető cselekményekért – fogalmaz az ukrán lap. A listán 2022 óta szerepel Vlagyimir Putyin, a Kreml vezetője, Oroszország legfelső vezetésének tagjai és vezető oligarchák, valamint Viktor Janukovics volt ukrán elnök is.

A múlt héten elhatározott ideiglenes hosszabbításról és okairól a Világgazdaság is beszámolt:

Párizs és Pozsony ellenez – valószínűleg még mindig

A Pravda arról nem számol be, a hétfői egyeztetésen pontosan mi történt, de ők is azt feltételezik, hogy az egy héttel ezelőtti szembeállás folytatódott.

Visszautalnak rá: francia diplomáciai körökből származó forrásaik korábban elmagyarázták, miért akarja Párizs feloldani az Aliser Uszmanov elleni szankciókat. Később az is ismertté vált, hogy Franciaország Uszmanov levételét a szankciós listáról több, jelenleg azerbajdzsáni börtönökben fogva tartott francia állampolgár szabadon engedésére szeretné „elcserélni”.

A személyi szankciókat legutóbb március 14-én hosszabbították meg. Szlovákia már akkor is azon dolgozott, hogy Mihail Fridman és Aliser Uszmanov orosz oligarchákat levegyék a listáról – emlékeztetnek.

Ami nem szabad Orbán Viktornak, szabad Emmanuel Macronnak és Friedrich Merznek

A játék természetesen nem lefutott. Az Európai Unió híres az utolsó pillanatokban tető alá hozott kompromisszumairól. Ezeknek során gyakran a korábbi magyar fő, Orbán Viktor volt az ellenző fél, akit országa számára adott engedményekkel bírtak rá olykor egy-egy javaslat blokkolására. 

Főképp erre hivatkozva szorgalmazta Németország és további tíz EU-tagállam azt szorgalmazza, hogy az uniós külpolitika bizonyos területein az egyhangúság helyett minősített többséggel lehessen dönteni. 

Tehát nem általában „az egységes szavazást” akarják megszüntetni, hanem az egyhangúsági/vétójogos döntéshozatalt korlátoznák. A kezdeményezők: 

• Ausztria, 
• Belgium, 
• Dánia, 
• Finnország, 
• Franciaország, 
• Németország, 
• Luxemburg, 
• Hollandia, 
• Románia, 
• Spanyolország 
• és Svédország.

Jól látjuk, a listán ott van az a Franciaország is, amely most a szankciós listárt blokkolva igyekszik kicsikarni  a maga számára engedményt. Egyébiránt az egyes tagállamokat kiderül döntéshozást leginkább szorgalmazó Németország is "szemelgetne" a témák közt, és fenntartaná magának a jogot, hogy bizonyos témákban ne lehessen Berlinre is kötelező érvényű többségi döntést hozni.

Visszatérve a szankciós lista ügyére: az ukrán lap információi szerint budapesti idő szerint délután 2-kor folytatódik az EU-nagykövetek egyeztetése.