BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Németország már a háborúra készíti fel orvosait: felmérik a rendelőket, a mélygarázsból is kórház lesz – „lábamputáció a szabad ég alatt, atomtámadás"

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Amit az ellenzék kifogásol, azt tulajdonképp a kormány sem tagadja: csak másképpen nevezi. A német egészségügyet tudatosan készítik fel egy Oroszország elleni háborúra.

A "német egészségügy militarizálása" – mondják a kritikusok. Az egészségügyi rendszer felkészítése egy esetleges háborús helyzetre – mondja a kormány. A lényeget tulajdonképp senki sem tagadja: Németország Oroszország elleni katonai konfliktusra készíti fel orvosait. A kormányzat mindössze azt a gyanút igyekszik elhárítani, hogy katonai vészhelyzetben a hadsereg előnyt élvezne a polgári lakossággal szemben.

A német egészségügy készül a háborúra, már olyanok is vannak, akik tüntetnek ez ellen (Berlin Wedding kerülete, 2026. július 10.)
A német egészségügy készül a háborúra, már olyanok is vannak, akik tüntetnek ez ellen (Berlin Wedding kerülete, 2026. július 10.)  Fotó: AFP

A jelenség tulajdonképpen nem is új, rengeteg jele van, ezekről a legújabb fejlemény kapcsán a Berliner Zeuitung készített összeállítást.

A Társadalombiztosítási Orvosok Központi Intézete (Zi) első alkalommal kérdezte meg a járóbeteg-ellátásban dolgozó orvosokat rendelőik „válság- és katasztrófaállóságáról”, például arról, milyen ismeretekkel és készségekkel rendelkeznek a „vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris veszélyek” kezelésében – jelenti a fővárosi lap.

Eközben a kórházak is mérlegelik, hány sérültet tudnának ellátni háború esetén, szükséges-e föld alatti létesítményeket fenntartani a betegellátásra, és milyen mértékben járulna hozzá a Bundeswehr, a német hadsereg az ilyen kapacitások finanszírozásához – teszik hozzá.

A számos válsághelyzet és a jelenlegi világpolitikai helyzet fényében idén a járóbeteg-ellátás válság- és katasztrófaállóságára összpontosítunk

– áll a Zi felmérésében. Ebben nem mondják ki szó szerint, hogy háborús felkészülésről van szó, csak sejtetik, és a kérdéssorból ki is derül. „A következő kérdések célja, hogy áttekintést adjanak arról, mennyire készültek fel a rendelők az esetleges válság- és katasztrófahelyzetekre, például a kritikus infrastruktúra nagy kiterjedésű működési zavaraira” – folytatja a felmérés, amelyet júliusban zártak le, és 4000 rendelő vett részt benne. 

Traumatológia, helyreállító sebészet, égési sérülések, tábori orvoslás, CBRN-védelem

A kérdések meglehetősen komoly kihívásokat érintenek. Többek között arra kíváncsiak, hogy rendelkezésre áll-e analóg telefon, szükségfűtés vagy tartalék áramfejlesztő, és hasonló kérdéseket tesznek fel az áram- és ivóvízellátás megszakadásával kapcsolatban is – írja a lap. A kérdésekből további ízelítő:

  • „Körülbelül mennyi ideig lehetne fenntartani a rendelő működését, ha téli időjárási körülmények között meghibásodna a fűtés?”
  • „Akut válság- vagy katasztrófahelyzetben Ön és adott esetben rendelőjének munkatársai felkészültek és képesek lennének-e gyorsan eldönteni, mely betegek szorulnak ellátásra”.
  • Mely betegek esetében „lehetne bizonyos megelőző vizsgálatokat vagy kontrollvizsgálatokat átmenetileg elhalasztani”.

A Szövetségi Polgári Védelmi és Katasztrófavédelmi Hivatal szerint a „triázs, más néven osztályozás, olyan eszköz, amelynek célja, hogy tömeges sérüléssel járó esemény esetén a lehető legtöbb beteg életét megmentsék”.

Úgy tűnik, hogy a politikusok és az egészségügyi szakma képviselői éppen ilyen, tömeges sérüléssel járó helyzetre számítanak. A felmérésből kiderül, hogy a „válság- és katasztrófaállóság” elsősorban az európai és németországi háborús felkészülést jelenti.

A kérdőív nemcsak a „higiénia”, az „orvostechnikai eszközök újrafeldolgozása” és a „fertőző betegségek” területén meglévő orvosi ismeretekre és készségekre kérdez rá, hanem külön kitér a „sürgősségi orvoslásra”, a „traumatológiai sebészetre”, a „helyreállító sebészetre”, az „égési sérülések sebészeti ellátására” és a „krízisintervencióra”, valamint a „tábori orvoslásra” és a „CBRN-védelemre” (azaz a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris veszélyek elleni védekezésre).

A Bundeswehr honlapján a „Lábamputáció a szabad ég alatt – tábori orvoslás nehéz körülmények között” című anyag szemlélteti, mit jelenthet konkrétan a tábori orvoslás – emlékeztet a lap. A Zi felmérése végül a következő kérdéseket is felteszi:

  • „Rendelkezik-e olyan különleges kiegészítő szakképesítéssel vagy korábbi tapasztalattal, amely válság- vagy katasztrófahelyzetben hasznos lehet?”
  • „Ön vagy munkatársai közül bárki részt vesz-e tartalékosként a honvédelemben?”

A német egészségügy háborús felkészítése: külön törvényt is kidolgoznak

Ami mindebből kiderül a háborús előkészülést illetően, az nem kifejezetten új, és a hivatalos források nem is cáfolták soha, hogy ez történik. 

A Bundeswehr hivatalos honlapján tavaly novemberben megjelent, Egészségügyi ellátás védelmi helyzetben című anyag kifejezetten kijelenti, hogy a hadsereg és a szövetségi kormány tervei szerint egy NATO–Oroszország-konfliktus esetén Németországban polgári betegeket és sebesült katonákat egyaránt kezelnének. A Bundeswehr napi 300–1000 sebesülttel, köztük jelentős számú intenzív ellátást igénylő beteggel számol.

Nina Warken szövetségi egészségügyi miniszter februárban egy interjúban elismerte: még nincs egységes nyilvántartás arról, hány egészségügyi dolgozó rendelkezik háborús sérülések kezeléséhez szükséges szaktudással. Ezért fel kell mérni a rendelkezésre álló kapacitásokat és a szakemberek felkészültségét, valamint újra kell tervezni többek között a vérkészítmények, antibiotikumok és orvostechnikai eszközök szükséges mennyiségét.

A kormány egy parlamenti kérdésre válaszolva júliusban megerősítette, hogy külön egészségügyi felkészülési törvényen (Gesundheitssicherstellungsgesetz, GeSiG) dolgozik. Ugyanakkor leszögezték: nem tervezik egyes betegcsoportok általános előnyben részesítését. "A törvény kidolgozása során megvizsgálják, hogy az egészségügyi ellátórendszer túlterheltségének bizonyos eseteiben módosíthatók-e a kezelések, és ha igen, milyen szempontok alapján" – olvasható a Bundestag honlapján.

2029-re háborúra késznek kell lennünk

A területi orvosi kamarák közben arra szólítják fel tagjaikat, hogy tartsák naprakészen nyilvántartási adataikat, különösen e-mail-címüket. „Az esetleges válsághelyzetekre, valamint az általánosságban megváltozott biztonsági és információs helyzetre tekintettel is elengedhetetlen a gyors és hatékony kommunikáció” – áll a dél-württembergi területi orvosi kamara közelmúltbeli levelében, amely a lap rendelkezésére áll.

2029-re háborúra késznek kell lennünk

 – ezt még Boris Pistorius, az előző, szociáldemokrata (SPD)  vezetésű kormány védelmi minisztere jelentette ki a Bundestagban 2024 júniusában.

Ebben a németországi orvosi rendelőknek is jelentős szerep jut. „A polgári oldalon eddig túlságosan a fekvőbeteg-ellátásra összpontosítottak” – idézte Ralf Hoffmann altábornagyot, a Bundeswehr Központi Egészségügyi Szolgálatának parancsnokát a Deutsches Ärzteblatt című német orvosi szaklap 2026. március 9-én.

Hoffmann szerint „válsághelyzetben a járóbeteg-ellátást a jövőben sokkal erősebben be kell vonni, különösen a sebesültek további kezelésébe”.

Maguk a kórházak is készülnek egy esetleges katonai vészhelyzetre

A közszolgálati Rundfunk Berlin-Brandenburg 2026. június 11-én arról számolt be, hogy a potsdami Ernst von Bergmann (EvB) Kórház új épületet kaphat, amelynek finanszírozásához akár a Bundeswehr is hozzájárulhat. A kórház vezetése szerint Potsdam „stratégiai szempontból kedvező helyen fekszik ahhoz, hogy háború esetén a lehetséges keleti fronton megsebesült katonákat lásson el”.

Erről Tomislav Gmajnic, az EvB ügyvezető igazgatója beszélt a tervek bemutatásakor. A tájékoztatón állítólag az is elhangzott – írja a Berliner Zeitung –, hogy egyes területeket békeidőben más célra lehetne használni, mint egy esetleges „háborús forgatókönyv” esetén. Az RBB Gmajnicot idézve azt írta:

Akkor azonnal át tudnánk állni, például műtőket alakíthatnánk ki a mélygarázsban, vagy további ágyakat biztosíthatnánk a sebesült katonák számára.”

A nagyrészt titkos Németországi Műveleti Terv (Operationsplan Deutschland) 2024 óta létezik. A Bundeswehr szerint ez a folyamatosan továbbfejlesztett stratégiai dokumentum háború esetén a „polgári-katonai együttműködés kulcsfontosságú eleme”.  A dokumentum hangsúlyozza Németország geostratégiai helyzetét, mivel az ország „a NATO európai központi logisztikai csomópontja”.

Válsághelyzetben hat hónap alatt akár 800 ezer szövetséges katonát és 200 ezer járművet kellene Németországon keresztül mozgatni és ellátni.

Ezért a NATO keleti szárnyához tartozó országokkal határos keletnémet tartományok, például Brandenburg, különösen fontos szerepet kapnak a szorosabb polgári-katonai együttműködés tervezésében – emeli ki a fővárosi lap.

 

Komment 1

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.