Lázad az óbudai polgármester a kormánnyal kötött fővárosi alku miatt, ezt nem teszi zsebre Karácsony Gergely – „A fejünk felett állapodtak meg”
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságKiss László szerint a főváros és a kormány megállapodásának minden elemét a sajtóból ismerték meg a kerületi vezetők. Álláspontja szerint az egyeztetésnek a Fővárosi Önkormányzat feladata lett volna, ennek elmaradása pedig szükségtelen vitákat eredményezett. „Nem a Kormány, hanem a Főváros dolga lett volna az egyeztetés” – írta a polgármester, aki posztjában így fogalmazott: „sajnos a Főváros azóta sem tartotta szükségesnek azt, hogy tájékoztassa a kerületek vezetőit arról, miben is állapodott meg valójában”. Azt is írta, hogy számára most az a legfontosabb, hogy a III. kerület lakói legyenek a megállapodás nyertesei.
Fotó: Karácsony Gergrely / Facebook
Kiss László polgármester több ponton is kérdőre vonja a fővárost
A polgármester több konkrét kérdést is felvetett a megállapodással kapcsolatban, melyről ebben a cikkben számoltunk be a Világgazdaság oldalán. Arra kíváncsi például, hogyan lesz képes
a főváros a parkolóhelyek takarítására és a körülöttük lévő növényzet gondozására, ha a jelenlegi fővárosi területeken – például a buszmegállókban – sem tudja szerinte biztosítani az alapvető tisztaságot.
A kerületi útfelújítások finanszírozásával kapcsolatban is vannak kétségei. A Szentendrei, a Bécsi és a Vörösvári út, illetve a Királyok–Nánási út állapotát hozta fel példaként arra, hogy szerinte a főváros eddig sem tudta megfelelően fenntartani a kezelésében lévő utakat.
A közlekedésszervezésnél pedig azt kifogásolja, hogy a Szentendrei úti buszsáv bevezetésekor a főváros nem adott szerinte megfelelő választ arra, miért és milyen szempontok alapján hozta meg a döntést.
Kiss László az Aranyhegyen évek óta húzódó útépítést is felhozta. Állítása szerint a beruházás tíz éve azért nem valósulhat meg, mert a vízelvezetésre – amely az útépítés egyik feltétele – nincs fővárosi forrás.
A polgármester a főváros pénzügyi helyzetével kapcsolatban is kérdést fogalmazott meg.
Mint írta, eddig azt tudták, hogy a főváros gazdasági problémáinak hátterében a kormány elvonásai állnak, ezért szerinte felvet kérdéseket, hogy a megállapodás részeként költségvetési felügyelő kerülhet a fővároshoz. A költségvetési felügyelő kinevezését a megállapodásról szóló beszámolók is megerősítik.
Ezeket kéri a miniszterelnöktől
Kiss László azt szeretné, hogy Magyar Péter üljön le a kerületek képviselőivel, és a kerületeket is vonják be a megállapodás részletszabályainak kidolgozásába.
Különösen fontosnak tartja, hogy az egységes fővárosi parkolási rendszert úgy alakítsák ki, hogy az megfeleljen a külső kerületek érdekeinek is.
A polgármester azt szeretné elérni, hogy
- 2027-ben ne növekedjenek az óbudaiak parkolási terhei, és
- megmaradjon a kerületi kedvezményrendszer.
Emellett azt is elvárja, hogy az új megállapodás eredményeként jusson több pénz a kerületi utak fejlesztésére.
Kiss László szerint mindezeket a kérdéseket nem kellett volna levélben felvetnie, ha a kerületi vezetők előzetesen megismerhették volna, pontosan miről állapodott meg a főváros a kormánnyal.
„Számomra ez a vita a kerületi emberekről szól” – zárta bejegyzését.
120 milliárd forintot kap Budapest
Mindennek előzménye a főváros és a kormány október 1-jén bejelentett megállapodása. A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának ülésén a kormány és Budapest több fontos kérdésben állapodott meg.
Budapest egyszeri 120 milliárd forintos támogatást kap, cserébe a főváros eláll a szolidaritási hozzájárulással kapcsolatos korábbi pereitől és követeléseitől.
A megállapodás szerint 2027-ben a fővárosnak 20 milliárd forinttal kell csökkentenie működési kiadásait, miközben a közösségi közlekedés finanszírozása is új rendszerben működik: a kormány és a főváros fele-fele arányban állja a költségeket, ami jövőre 170 milliárd forintos állami hozzájárulást jelent.
A csomag része az egységes fővárosi parkolási rendszer kialakítása és egy regionális BKK létrehozása is.
A megállapodás értelmében a főváros megkapja a parkolási bevételeket is, ami közvetlenül érinti a kerületek eddigi szerepét és bevételi lehetőségeit. A részletszabályok kidolgozása ezért a kerületek számára különösen fontos kérdés.
Karácsony Gergely a megállapodás bejelentésekor arról beszélt, hogy a szolidaritási hozzájárulás miatt a főváros az elmúlt években mai reálértéken számolva közel 400 milliárd forintot veszített, és a mostani egyezséggel egy új korszak kezdődhet Budapest és a kormány kapcsolatában.
Dr. Kiss László most éppen arra figyelmeztet: „az új korszakban” a kerületek sem maradhatnak ki a Budapestről szóló döntésekből.
