A hiperaktivitás és a figyelemhiány kezelhető

Közélet | Társadalom
A figyelemhiány, illetve a hiperaktivitás (attention deficit hyperactivity disorder = ADHD) a gyermek-, illetve serdülőkorban előforduló egyik leggyakoribb pszichiátriai zavar. Tünetei jelentősen befolyásolhatják a gyermekek és serdülők iskolai teljesítményét, társas kapcsolatait. Előfordul, hogy okos gyermekek nem tudnak az iskolában képességeiknek megfelelően teljesíteni, ezért elmegy a kedvük a tanulástól, önértékelésük csökken. Társaikkal gyakori konfliktusba kerülnek, ők lesznek a „fekete bárányok” az óvodában vagy az iskolában, és családtagjaikkal sem jó a kapcsolatuk.

A szakirodalmi adatok és saját tapasztalataink szerint is az ilyen problémákkal küszködő gyermekek sokáig, átlagosan 2,5 évig bolyonganak az ellátórendszerben, amíg gyermekpszichiáterhez kerülnek. Szerencsére ma számos hatékony kezelési eljárás áll a szakemberek rendelkezésére, így kifejezetten fontos, hogy akik a gyermekkel foglalkoznak, a tüneteket időben felismerjék, megfelelő ellátásba irányítsák őt és szüleit, és elősegítsük a gyermekek boldogulását.
Fontos tisztázni: attól, hogy egy gyermek kicsit „nyüzsi”, kicsit figyelmetlen, még nem ADHD diagnózisú. A diagnózist csak akkor állíthatjuk fel, ha ezek a tünetek sokkal súlyosabbak annál, mint ami a gyermek életkora vagy fejlődési szintje szerint még elfogadható, és hátráltatják megfelelő fejlődését, illetve jelentős nehézségeket okoznak számára a hétköznapokban. A diagnózis felállítása az Egészségügyi Világszervezet által kiadott szigorú kritériumrendszer szerint történik. A kritériumok közül kilenc tünet a figyelmetlenségre (gyakran nem figyel a részletekre, külső ingerek vonják el a figyelmét), kilenc a hiperaktivitásra (gyakran fészkelődik, rohangál, ugrál) és az impulzivitásra (gyakran választ ad a kérdés befejezése előtt) vonatkozik.
Az ADHD diagnózisát akkor állíthatjuk fel, ha mind a figyelmetlenség, mind a hiperaktivitás/impulzivitás tüneteiből a gyermek viselkedését legalább hat-hat jellemzi, ezek legalább két eltérő élethelyzetben (családban, óvodában/iskolában) is megjelennek, és a tünetek következtében már hétéves kor előtt is bizonyíthatóan a gyermek mindennapi életében nehézségek adódnak.
A nemzetközi adatok szerint az ADHD a gyermekek/serdülők 1,9-12,0 százalékánál fordul elő. A fiú-lány arányt a lakosság körében végzett vizsgálatok során 3:1-nek találták, míg az orvoshoz fordulók körében 6:1-nek. Ez a különbség abból adódik, hogy a fiúk tünetei legtöbbször zavaróbbak a környezet számára, ugyanis lányoknál a figyelemzavar tünetei markánsabbak a hiperaktivitás tüneteinél, míg ez a fiúknál fordított.
Ahhoz, hogy a diagnózist felállítsuk, a tüneteknek hétéves korig meg kell jelenniük, de a legtöbb esetben már ennél is korábban. A korral az ADHD tünetei csökkennek; a hiperaktivitás tünetei jelentősebb mértékben, mint a figyelemzavar és impulzivitás tünetei, de 30-50 százalékban felnőttkorban is fennmaradnak a tünetek, felállítható a diagnózis. A vizsgálatok szerint az ADHD diagnózisú gyermekek közel kétharmadánál másik pszichiátriai zavar (pl. viselkedési, tanulási, szorongásos, hangulatzavar, alkohol/drog függőség) is fennáll, s azok megjelenésének rizikója nő, ha a gyermeket nem kezelik.
Az elmúlt évben elkészült a Pszichiátriai Szakmai Kollégium által elfogadott hazai irányelv, amely ajánlásokat tartalmaz az ADHD diagnózisú gyermekek, illetve serdülők kórismézéséhez és kezeléséhez, amely irányelvek teljesen összhangban áll az európai irányelvekkel, és figyelembe veszik a hazai ellátási rendszert is. A betegség kezelésére nem gyógyszeres (pl. gyermeknek/szülőnek/pedagógusnak felvilágosítás, képzés, pszichoterápia) és gyógyszeres kezelés áll a szakemberek rendelkezésére. Befolyásolja a kezelés sikerességét, hogy milyen régen állnak fenn a tünetek, megjelent-e másik kórkép a betegség mellett, valamint a szülők és pedagógusok hozzáállása a terápiához.
A felvilágosítás szolgálja mind a gyógyszeres, mind a nem gyógyszeres kezelés alapját. Ennek során tájékoztatjuk a szülőket, a gyermeket (ha már elég idős ehhez) és ideális esetben a pedagógusokat az ADHD jellemzőiről. Így a szülők számára világossá válik, hogy a mindennapokban jelentkező nehézségek hátterében jelentős részben ez a pszichiátriai kórkép áll.
Nem gyógyszeres terápiák közé tartozik a szülőtréning, amelynek célja, hogy strukturált formában 6-8 alkalommal a szülők a mindennapok során jelentkező jellegzetes problémák kezelésére segítséget/eszközt kapjanak, ezáltal a szülő–gyermek kapcsolat javuljon, a gyermek viselkedése rendezettebbé váljon.
Szintén nem gyógyszeres terápia a pedagógustréning, amely segít a pedagógusoknak felismerni a gyermekek e betegségből fakadó nehézségeit (pl. nem bír a helyén ülve maradni; közbevág, mielőtt a tanár befejezné a kérdést), tanácsokat ad a gyermek kezeléséhez (pl. a tanórát szakítsák meg kis testmozgásos időszakok; egyszerűen, lehetőleg pozitívan megfogalmazott kérésekkel irányítsák a gyermeket), megtanít viselkedéstechnikák használatára.
A viselkedésterápiás technikák hatékonynak bizonyultak az ADHD tüneteinek kezelésében, amelynek során a szülő/pedagógus bevonásával, megtanításával segítenek a gyermeknek a kívánatos viselkedés megerősítésében. A terápia során a kiválasztott helyes viselkedés következetes pozitív megerősítése történik jutalmazással, illetve a nemkívánatos viselkedés negatív konzekvenciáinak alkalmazása. A folyamatos megerősítés célja, hogy rögzüljön a kívánatos viselkedés.
Azon hatévesnél idősebbek esetében, akiknél gyógyszeres terápia szükségessége merül fel, hazánkban a szakemberek két különböző hatásmechanizmusú gyógyszer közül választhatnak. Számos szigorúan ellenőrzött vizsgálat támasztja alá, hogy ezek a gyógyszerek jelentősen javítják a betegség tüneteit, valamint hogy biztonságosan adhatók. A gyógyszeres kezelés a gyermekpszichiáter rendszeres, körültekintő vizsgálatával történik, amelynek során ellenőrzi, hogy a gyógyszer hatékony-e, illetve nem jelentkeznek-e mellékhatások. A betegséggel diagnosztizált gyermekek körültekintő és folyamatos gondozása rendkívül fontos.
Amennyiben az ADHD tüneteit időben felismerik, és a gyermek, valamint családja hozzájut a javasolt kezeléshez, szociálisan és gazdaságilag is mérhető a nyereség: javul a szülő–gyermek kapcsolat, a gyermek iskolai teljesítménye, kortársaival való kapcsolata, nem kell a szülőnek kimaradni a munkájából, nem alakulnak ki másodlagosan egyéb pszichiátriai kórképek, amelyek tovább nehezítenék a gyermek helyzetét.

A szerző gyermekpszichiáter, Vadaskert Gyermekpszichiátriai Kórház és Ambulancia, Budapest

Kevesen nézik az e-sportot a Facebookon

Az online videojátékokból szervezett versenyek nézettsége az utóbbi időben olyan jelentősre duzzadt, hogy egyre több élő közvetítésre alkalmas csatorna érdeklődik a közvetítési lehetőségek iránt.

Folyamatosan figyeli az MNB, ki próbálja megkerülni az adósságfék-előírásokat

Az év első kilenc hónapjában a kölcsönök harmadánál már hetven százalék felett alakult a hitelfedezeti mutató.
Világgazdaság Piactér