Idén júliusban a felnőtt lakosság 39 százaléka választotta a Tárki felmérése szerint az idegenellenesnek tekinthető állítást, vagyis azt, hogy az országba menedékkérő be ne tehesse a lábát. A megkérdezettek 5 százaléka tekinthető idegenbarátnak, akik szerint minden menedékkérőt be kell fogadni. A többség (a megkérdezettek 56 százaléka) mérlegelne a menedék nyújtásának, illetve megtagadásának kérdésében.
A 2015. júliusi idegenellenességi adat ismét a 2014. évi szinten áll, tehát magas, de nem nőtt tovább a nemzeti konzultáció, a plakátkampány és a Szerbia felől jövő migránsok médiában is nagy hangsúlyt kapott áradásának hatására. Ezzel szemben megnőtt a mérlegelők, és felére csökkent az idegenbarátok aránya.
A korábbi évekhez képest a mérlegelők körében alacsonyabb a potenciális menedékkérők befogadását elutasítók aránya, de az arabokat a mérlegelők háromnegyede (76 százalék) most is elutasítaná, és a nem létező pirézeket sem engedné be a mérlegelők fele (53 százalék).
Az idegenbarátok aránya az átlagosnál (5 százalék) ott magasabb, ahol kisebb az esélye a menekülőkkel való találkozásnak, illetve akik értékrendje feltehetően nyitottabb az idegenekkel kapcsolatban. Ilyen társadalmi csoport a nyugat-magyarországiak (18 százalék), a felsőfokú végzettségűek (13 százalék), azok, akik maguk is gondolkodnak migráción (a rövid és hosszú távú külföldi munkavállalást tervezők aránya 12–12 százalék, a kivándorolni szándékozóké 17 százalék), a gond nélkül élők (15 százalék), valamint a hetente templomba járók (17 százalék).
