Az egyik legfőbb téma a romakérdés

Közélet | Társadalom
Európai szintű stratégiával segítenék Európa legnagyobb etnikai kisebbségének beilleszkedését

Romastratégia. A magyar elnökség egyik legfőbb célja, hogy érdemi, európai szintű lépéseket sikerüljön tenni a romák társadalmi beilleszkedése érdekében. Az alaphangot az Európai Bizottság adja majd meg, amely 2011. április elejére kidolgozza a tagállami romabefogadási stratégiák európai keretét. Az eredményeket a külügyminiszterekből és Európa-ügyi miniszterekből álló Általános Ügyek Tanácsa összegzi, majd az állam- és kormányfők elé terjeszti, akik várhatóan 2011 júniusában vitatják meg a keretstratégiát.
A magyar elnökség célkitűzése, hogy ezen az ülésen sikerüljön elfogadni a programot, amely az egységes európai romapolitika alapköve lesz. Erre támaszkodva a jövőben a tagállamok is kidolgozzák romaintegrációs reformterveiket, így hatékonyabban használhatják fel az erre a célra szánt uniós alapokat.
A magyar elnökség tevékenységének keretét a spanyol és a belga elnökség alatt a romák társadalmi befogadása és a szegénység témájában elfogadott tanácsi következtetések, valamint a szegénység elleni küzdelem jegyében a belga elnökség által megrendezett konferenciák és csúcstalálkozók – a gyermekszegénységről, az esélyegyenlőségről, a hajléktalanságról – teremtik meg. A spanyol–belga–magyar trió programjában az szerepel, hogy a fennálló problémát az eddigieknél erősebb és egységesebb eszközökkel kell kezelni.
Mindezeken felül az Európai Bizottság előkészítő munkáira is támaszkodhat a magyar elnökség. A bizottság még 2010. szeptember 7-én állított fel bizottsági munkacsoportot annak érdekében, hogy ellenőrizni lehessen a romák társadalmi integrációjára fordítható tagállami és uniós alapok hatékony felhasználását. A munkacsoport 2010 decemberére készítette el első jelentését.
Emellett több bizottsági dokumentum és tanácsi következtetés is foglalkozik a romák és a szegények helyzetének európai kezelésével. Idetartozik a foglalkoztatási és szociális miniszterek 2009. június 8–9-i ülésén elfogadott, Romák társadalmi befogadása című záródokumentum, amely meghatározza a romák társadalmi befogadásának tíz közös alapelvét. Emellett a 2010. január 1-jén kezdődött spanyol–belga– magyar trióelnökség is közös nyilatkozatban – 2010. április 8–9-én, Córdobában – rögzítette az intézkedésekre vonatkozó terveit. Az Európa 2020 stratégia egyik kiemelt kezdeményezése a „Szegénység elleni európai platform” létrehozása, a 2010. december 6-i foglalkoztatási és szociális tanácson pedig a tagállamok egységes nyilatkozatot adtak ki a jövő feladatairól. Utóbbi platform foglalkozik a gyermekszegénység kérdésével és a marginalizált csoportok, így a romák beilleszkedésével is.
A magyar elnökség arra törekszik, hogy integrációjuk a többségi társadalomba valamennyi érintett szakpolitika célja legyen. Fontos lehet ebben az Európa 2020 stratégia szociális pillére, amelyen belül a szegénység elleni küzdelem növelése, az iskolából kimaradók számának csökkentése, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számának és a foglalkoztatásának a növelése a cél. A szegénység elleni küzdelem területén Magyarország különösen figyelni kíván a gyermekszegénység csökkentésére. VG

Szegénységben

Európában 10-12 millió roma él, így a roma a kontinens legnagyobb etnikai kisebbsége. A legnagyobb létszámban Romániában, Bulgáriában, Magyarországon, Szlovákiában, Csehországban és Görögországban találhatók.
A romák helyzetét a még mindig fennálló diszkrimináció, társadalmi és gyakran gazdasági kirekesztés jellemzi: az Európai Bizottság adatai szerint körükben magas a szegénység és a munkanélküliség kockázata, valamint sztereotípiák és előítéletek élnek velük szemben. Európában a lakosság 16 százaléka él szegénységben, és minden ötödik gyermek a szegénységi küszöb alatt él.
A franciaországi kitoloncolások miatt 2010 nyarán kialakult válsághelyzet bizonyította, hogy a romaintegráció nemcsak Kelet-Európa feladata, hanem az európai intézmények és a tagállamok közös felelőssége.
Magyarország támogatja az Európai Bizottság kezdeményezését, hogy az erre a célra szánt uniós források könnyebben hozzáférhetők legyenek, ezzel egy időben szorgalmazza az ellenőrzések megerősítését.

Egy budai villa áráért vitték el a híres magyar festő egyik művét

Rippl-Rónai József életműrekord a Virág Judit Galéria téli aukcióján, 190 millió forintért cserélt gazdát a festő egyik képe.

A lakáspiaci áfahajrá fokozta a fizetési kedvet

Megugrott a lakásvásárlók fizetési kedve a kedvezményes áfa megszűnésének közeledtével.
Világgazdaság Piactér