Biztos bevételek

Jogi tanácsadó | Közélet
Az új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) tiltja az olyan szerződéseket, illetve szerződéses rendelkezések alkalmazását, melyek valamely követelés biztosítása céljából tulajdonjog, jog vagy követelés átruházásáról rendelkeznek.

A vállalkozásoknak és a vállalkozóknak elemei érdeke fűződik a jól jövedelmező üzleti kapcsolatokhoz, melyekből rendszeres, biztos bevételhez juthatnak, biztosítva ezzel a vállalkozás fenntarthatóságához szükséges likviditást. Az üzleti partnerek fizetési késedelme, vagy a fizetések esetleges elmaradása a vállalkozás alulfinanszírozottságát generálja, és komoly fejtörést okoz sokszor a cégvezetőknek. Nem mindegy tehát, hogy kivel szerződünk, és milyen feltételek mellett.


A partnerek gondos megválasztása, azaz a fizetésre kötelezett fél fizetőképességének vizsgálata kihagyhatatlan lépés annak érdekében, hogy valóban kedvező üzleti kapcsolatokat létesítsünk, melyekből megbízható bevételre számíthatunk. Azonban a fizetőképes partner sem garancia önmagában! Üzleti partnereink fizetési képességét és fizetési hajlandóságát sok tényező befolyásolja, melyek – különösen hosszú távú üzleti kapcsolatainkban – jelentősen megváltozhatnak. Érdemes tehát már a szerződéses jogviszony létesítésekor felkészülni arra az eshetőségre, hogy a fizetésre kötelezett üzletfelünk fizetési képességét és hajlandóságát befolyásoló körülmények negatív irányba változnak.


A megfelelő szerződés nemcsak a késedelmes fizetés esetére előírt kamatfizetési kötelezettséget, illetve a szerződés egyoldalú megszüntetésének lehetőségét szabályozza, hanem lehetőség szerint biztosítékot nyújt arra az esetre, ha az adós a fizetési határidőt elmulasztva, önként nem teljesítene. Erre bevett gyakorlat volt ez idáig többek között a szerződésben, vagy a szerződéshez csatlakozó úgynevezett biztosítéki szerződésben alapított kezesség (készfizető kezesség), vagy a hitelező javára vételi jog alapítása az adós valamely vagyontárgyára, illetve ugyancsak az egyik leggyakrabban alkalmazott megoldásként szolgált az adós harmadik személlyel szemben fennálló követelésének hitelezőre történő átruházása, azaz engedményezése.


Az új Ptk. azonban egyetlen rendelkezés keretében semmisnek mondta ki mindazon szerződéseket, melyek valamely követelés biztosítékul vételi jog alapításáról rendelkeznek, vagy harmadik személyekkel szembeni követelést engedményeznek (úgynevezett fiduciárius biztosítékok). Ami azt jelenti, hogy a Ptk. 2014. március 15-i hatálybalépését követően a hitelezői és az adósi pozícióban lévő fél nem állapodhat meg előzetesen arról, hogy abban az esetben, ha az adós esedékességkor nem fizetne, akkor a hitelező vételi jogot gyakorolhat az adós valamely vagyontárgyára, továbbá abban sem, hogy a hitelező válik jogosulttá behajtani az adós valamely harmadik személlyel szemben fennálló követelését.


Szükséges tehát újragondolni, milyen biztosítéki eszközök állnak a hitelezők rendelkezésére. A kezesség alkalmazásának lehetősége – bár jelentősen megváltozott szabályok között – továbbra is adott. Természetesen biztosítékként szolgálhat a (bank)garancia intézménye, az óvadék, illetve nem utolsó sorban a zálogjog. Utóbbi azonban – a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által vezetett – hitelbiztosítéki nyilvántartás rendszerének bevezetésével úgyszintén új jogszabályi előírások szerint alapítható, és alkalmazható.


Az új szabályok és lehetőségek megismerése, a szerződések megfelelő módosítása, illetve új, az adott vállalkozás jellemzőihez igazodó biztosítéki gyakorlat kialakítása érdekében javasolt szakemberhez fordulni.

Megfelelő biztosítékok

Tekintettel az új Ptk. szerződéses biztosítékok körében bevezetett valóban jelentősnek mondható változtatásaira, érdemes szerződéses gyakorlatunkat és megkötött keretszerződéseinket felülvizsgálni. Nem megfelelő szerződéses rendelkezés esetén ugyanis biztosíték nélkül, hosszútávon pedig bevétel nélkül maradhat vállalkozásunk.


Szívesebben fizetnek önként az adósok a NAV-nak

Tavaly a Nemzeti Adó- és Vámhivatal összesen 266,3 milliárd forint bevételt szerzett az államkincstárnak a behajtással.

Két hét haladékot kaptak a vállalkozások

Jókora segítség számos Ginop-pályá­zat­tal rendelkező kisvállalkozónak, hogy akkor sem bukja el feltétlenül a támogatását, ha nem tartott be egy határidőt.
Világgazdaság Piactér