Csomagküldők vagy e-boltok?

Jog | Közélet

Miközben a világon egyre népszerűbb, az elektronikus kereskedelem hazai elterjedése akadozik. Ennek oka nem csupán a számítógépes infrastruktúra elterjedtségének alacsony voltában vagy a fogyasztók bizalmának hiányában keresendő, hanem az online bolt létrehozásának, illetve fenntartásának folyamatát szabályozó jogszabályi háttérben is.

Aki áttanulmányozta az online kereskedelmet szabályozó 2001. évi CVIII. törvényt (a továbbiakban: e-ker tv.), annak abszurdumnak tűnhet az alcímben megfogalmazott engedélyezési elv. A törvény ugyanis kimondja, hogy “az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást bármely természetes, illetve jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet végezhet”. Az idevonatkozó paragrafus bekezdése alól kivételt tesz azonban egy másik bekezdés, amely így szól: “az első bekezdés nem érinti az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást képező tevékenységre egyébként jogszabály által előírt minősítési, képesítési, engedélyezési kötelezettséget”. Természetes dolog, hogy vannak olyan, az offline világban engedélyhez kötött tevékenységek, például a gyógyszerészet, amelyek esetében pusztán az, hogy elektronikus úton végzik, nem jelenthet az engedélyezés alól kivételt. Egy CD vagy könyv értékesítésénél azonban nem indokolható az előzetes engedélykötelezettség. Márpedig a kivételt szabályozó rendeletet (15/1989 [IX. 7.]) még 1989-ben bocsátotta ki az akkori kereskedelmi miniszter. Ez a rendelet engedélyhez köti például a csomagküldő tevékenységet. Definíciója alapján csomagküldő tevékenységnek számít az online kereskedelem azon ága is, amelyben az árucikket vagy szolgáltatást nem lehet az interneten keresztül a megrendelőhöz eljuttatni, hanem valamely olyan “kézzel fogható” árucikkről van szó, amelyet a megrendelő címére el kell küldeni. Ez a fajta tevékenység a magyarországi online kereskedelem több mint a felét teszi ki. Az alábbi probléma egy esetben biztos nem jelent gondot, ha csupán szolgáltatásokat értékesítünk a neten.

A rendszerváltás előtti rendelet kötelezővé teszi a csomagküldő tevékenységet végző kereskedő nyilvántartásba vételét. Ehhez be kell nyújtani a kereskedni szándékozó cégkivonatát, VPOP- és APEH-igazolásokat (köztartozások, vámtartozások vonatkozásában), a vezetők erkölcsi bizonyítványának három hónapnál nem régebbi eredeti példányát. Ezek beszerzése némi adminisztrációt igényel, de további akadályokkal is szembe kell nézni, hiszen az engedélyező hivatal nem fogadja el hitelesnek az Igazságügyi Minisztérium cégnyilvántartási és céginformációs szolgálata által az igénylőnek e-mailen, illetve faxon elküldött, ám közhitelessé nyilvánított cégkivonatát.

Érdekes az is, hogy az online kereskedelem nyilvántartását végző hivatal alkalmazottjával elektronikus levelezés útján nem lehet kommunikálni, őt elérni csak hagyományos módon (fax, levél, telefon) lehet. Ez azért is figyelemre méltó, mert az elektronikus aláírásról szóló törvény kimondja, hogy elektronikus dokumentum elfogadását nem lehet pusztán amiatt megtagadni, mert elektronikus formában létezik.

A rendelet a külön jogszabá-lyokban meghatározott szakképesítés igazolását is előírja, melyet a hivatal meg is követel – enélkül nem történhet meg a nyilvántartásba vétel – azonban arról nem ad tájékoztatást, hogy egy különösebb szakképesítést nem igénylő tevékenység esetén (például könyv-, CD-kereskedés stb.) milyen diploma, illetve okirat benyújtásával lehet a fenti kötelezettségnek eleget tenni.

Az eddig leírtak némi adminisztrációt igényelnek, ami lassítja ugyan, de nem akadályozza az online kereskedés megkezdését. A leginkább abszurd a helyzetben az, hogy a nyilvántartásba vétel előfeltétele, hogy a jövendő szolgáltató egy működési engedélyű üzlethelyiséget is fel tudjon mutatni. Ha ugyanis a vállalkozásnak eddig nem volt üzlethelyisége, először is szüksége van egyre, melyet bérel, vagy a tulajdonában van. Ha ez egy társasházban található, megfelelően módosítani kell a társasházi alapító okiratot, hogy a helyiséget üzlethelyiségként használhassák, illetve már létező üzlethelyiség esetén, ha az eddigitől eltérő tevékenységet kívánnak benne folytatni. Az alapító okirat módosításához a társasház közgyűlésének egyhangú szavazata szükséges. Ezt követően a helyi önkormányzat építési irodájának engedélyeznie kell, hogy azt üzlethelyiségként használják. Az engedélyezéshez az irodának ki kell kérni a szakhatóságok véleményét (ÁNTSZ, tűzvédelmi szakhatóság), valamint a vállalkozásnak igazolnia kell, hogy megfelelő mennyiségű parkolóhelye van (üzlethelyiség esetén természetesen több parkolóhelyre van szükség). Ezután a földhivatalnál kérelmezni kell, hogy a tulajdoni lapon vezessék át az ingatlan használatának célját. Ha a vállalkozás székhelye az adott helyiségtől eltérő, a cégnyilvántartásban fióktelepként be kell jelenteni az üzlethelyiséget. Ha a fentieket a vállalkozás teljesítette, a szükséges papírokat benyújthatja az önkormányzathoz, hogy a működési engedélyt megkapja. Abban az esetben, ha egy vállalkozás a nulláról indul, ezek miatt minimum 120 napig is eltarthat, hogy minden szükséges iratot és igazolást megszerezzen, és könnyen előfordulhat, hogy mire az utolsó dokumentumot is megszerzi, kezdheti elölről a beszerzésüket, mivel a folyamat elején beszerzett igazolások addigra lejárhatnak.

A csomagküldő tevékenységet tehát előzetes nyilvántartásba vétel nélkül nem lehet folytatni. Ha valaki a fenti kötelezettségeknek nem tesz eleget, és megkezdi az online kereskedést a hivatal nyilvántartásba vétele nélkül, az illetékes Fogyasztóvédelmi Felügyelet bírságot szabhat ki. Ezen vállalkozások száma viszonylag nagy, mivel a hivatal 2003-tól nyilvántartásba vételre felszólító megkereséseit megelőzően vélhetően senki nem gondolt arra, hogy az 1989-es rendelet kivételt képezhet az e-ker tv. előzetes engedélyezést kizáró elve alól. A Fogyasztóvédelmi Felügyelet többszörös jogsértés esetén akár halmozott mértékű bírságot is kiszabhat. A bírság több százezer forintig is terjedhet, és tudomásunk szerint a felügyelet már több esetben is élt bírságolási jogával, melynek következtében számos érintett bolt felhagyott az elektronikus kereskedelmi tevékenységével.

A fent leírt jelenség mellett már csak azért sem lehet szó nélkül elmenni, mivel az e-ker tv. alapjául szolgáló uniós irányelv a tagállamokra olyan kötelezettséget ró, hogy az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás megkezdését, illetve folytatását nem kötheti előzetes engedélyezéshez, illetve hasonló hatást kiváltó követelményekhez.

Mi a teendő? Mivel a szakma álláspontja szerint az 1989-es rendelet ellentétes az európai uniós szabályozással, annak hatályon kívül helyezését javasolta több, az online világban érdekelt szervezet útján is. Addig is, amíg ez nem történik meg, jogorvoslatot az érintettek az uniós intézményeknél találhatnak.

Hosszú életű termékeket szükséges tervezni

Vonzóvá kell tenni a hazai újrahasznosító ágazatokat a befektetők számára.

Az amerikai kormány több milliárd dolláros segítséget ad a farmereknek

Az újraválasztására készülő elnök az idén már ötödször járt kampányúton a középnyugati Wisconsinban.

Ők a legjobban kereső focisták

Az első helyen nincs nagy meglepetés.

Korrupcióellenes ügynökséget támogatna a FIFA

Gianni Infantino szerint a szövetség anyagilag is támogatna egy olyan ügynökséget, amely a sportban lévő korrupció ellen küzd.
Világgazdaság Piactér