Erősödő gyógyszeripari versenyt hoz a csatlakozás

Közélet | Politika
A visegrádi országok gyógyszeripara főként a külföldi tőkebefektetéseknek köszönhetően látványos fejlődésen ment keresztül az elmúlt években. A csatlakozás már aligha rajzolja át lényegesen az itthoni erőviszonyokat, ugyanakkor Lengyelországban még korántsem ért véget a privatizáció. Május után mindenütt éleződhet a verseny.

A kelet-közép-európai gyógyszertermelés a rendszerváltás és az azt követő privatizáció, liberalizáció, valamint közvetlen tőkebefektetések óta dinamikusan bővül. Az utóbbi esztendőket a konszolidáció jellemezte: egymást érték a különböző szabályozási változások, egyesülések, kivásárlások, társulások és felvásárlások. A következő néhány esztendőben – a piac éretté válásáig feltehetően – ezek a trendek továbbra is döntő befolyást gyakorolnak az ágazatra.

A külföldi közvetlen tőkebefektetések különösen a kilencvenes évek közepén voltak jelentősek, amikor a régióban a legtöbb gyógyszeripari vállalatot privatizálták. A külföldi cégek megjelenését a kormányok befektetésösztönző programjai mellett a régió földrajzi elhelyezkedése mellett a térség vegyiparának több mint százéves tapasztalata és a bővülő kereslet is motiválta.

A külföldi befektetők jelenléte a gyógyszeripari ágazatban nemcsak a gyártó üzemek modernizációjához szükséges tőkét adta, hanem a modern technológiák és az szakismeretek átvételének lehetőségét is. Ezen túlmenően a magánosított cégek ugyancsak profitálhatnak az anyavállalatok jobb kutatás-fejlesztési hátteréből és klinikai tesztelési lehetőségeiből. Az előnyös hatások a termékkomplexitás növekedésében, a biotechnológiákhoz való hozzáférésben, a gyártási ciklus rövidülésében és a fix költségek csökkentésében érhetők tetten.

Az EU-csatlakozás hozzájárulhat a külföldi befektetők érdeklődésének további növekedéséhez. A csatlakozás csökkenteni fogja az ezekből az országokból származó tőke repatriálását, a várhatóan emelkedő életszínvonal pedig a fogyasztás meglódulását idézheti elő.

A gyógyszeripari szektort mind a négy országban magas feldolgozottsági szintű termékek, nagy hozzáadott érték, igényes technológiák, magasan képzett munkaerő, folyamatos fejlesztés és komoly profit jellemzi. Az IMS Health Pharma közép- és kelet-európai országokról szóló prognózisa szerint a gyógyszeripar növekedése a többi közép- és kelet-európai országhoz viszonyítva Csehországban a leglassúbb, ahol 7 százalékos növekedés várható. A legszebb kilátásoknak Szlovákia örülhet, amit sajátos piaci jellegének köszönhet. Magyar- és Lengyelország a lista közepén helyezkedik el, nagyjából 12, illetve 13 százalékkal.

A cseh gyógyszeripart egyetlen komoly szereplő dominálja: a piac körülbelül 12 százalékát az amerikai Léciva birtokolja, míg öt másik cég, a szlovák Slovakofarma, a francia-német Aventis, a svájci Novartis, a brit GlaxoSmithKline és az amerikai BristolMyers egyenként 3 százaléknál valamivel magasabb piaci részesedéssel bír, míg a megmaradó szeleten számos kisebb cég osztozik.

Magyarországon az állami tulajdonban lévő Richter Gedeon a piacvezető 9 százalékos piaci részesedésével. Emellett az Egis, a Novartis, a Sanofi-Synthélabo és a Teva mondhat magáénak nagyobb részesedést. A külföldi befektetők tulajdonszerzésének szabályozásában Magyarország bizonyult a térség legliberalizáltabb és legnyitottabb gazdaságának.

Az unió számára legfontosabb lengyel gyógyszergyártásban hatvanhat 49 főnél többet foglalkoztató vállalkozás működik. A vezető gyártóknak a korábbi Polfa holding tizenöt üzeme számít. Az ágazatban működő kisebb gyártók elsősorban vény nélkül kapható gyógyszerek gyártására szakosodtak.

Az utóbbi néhány év során a belföldi gyógyszeripari termékgyártók közötti verseny különösen kiélesedett, így a közeljövőben alapvető változások várhatók a lengyel gyógyszeripari piacon. Még mindig öt nagy, teljesen állami tulajdonban lévő üzem működik az ágazatban, amelyek korábban a Polfa holdinghoz tartoztak. A privatizációjuk nyomán megjelenő külföldi tőke feltehetően alaposan kiélezi majd a versenyt.

Alighanem folytatódik a nagykereskedelmi raktárak konszolidációja is, mivel számuk már így is túl nagy az EU-normákhoz viszonyítva. A külföldi befektetők cégei a csatlakozás után várhatóan nagyobb szerepet követelnek majd maguknak a gyógyszerforgalmazásban is, ahol eddig csak igen szerényen képviseltették magukat.

A gyógyszertáraknál viszont nem várható a közeljövőben radikális változás. A patikák száma Lengyelországban – egy ellentmondásos szabályozási változás nyomán – lényegesen megnőtt. A patikanyitást gyógyszerész végzettséghez kötő rendelet életbelépése előtt ugyanis rohamszerűen indultak új gyógyszertárak.

Az átalakulások ellenére szakértők szerint az EU-csatlakozás szerény hatással lesz térségünkben az ágazati foglalkoztatásra. Az átmeneti létszámcsökkentés a termelésben és az adminisztrációban ugyanis már megtörtént. A nominális árfolyamok folyamatos erősödése visszavetette a gyógyszeripari vállalatokat, amelyek további leépítésekkel járó költségcsökkentést hajtottak végre.

A közelgő csatlakozás egyértelműen nyomást gyakorol viszont a társaságokra a bérszínvonal oldaláról. Ez az elbocsátások új hullámához vezethet a gyógyszeripari ágazatban is. Mindazonáltal a foglalkoztatásban csak szerény mértékű csökkenésre számítunk, mivel a munkaerő tőkével való helyettesíthetősége meglehetősen korlátozott.

Álláshelyek megszűnése várható ellenben a gyógyszerforgalmazásnál, különösen a nagykereskedelemben. Az integráció felgyorsítja a konszolidációt: a külföldi befektetők belépése javítja a különböző tagországok vállalatai közötti együttműködés hatékonyságát, ezáltal teret adva a foglalkoztatottság csökkenésének. A gyógyszeripari vállalatok növekvő száma, a termékek és általában a piac növekvő volumene ugyanakkor részben ellensúlyozza az adminisztratív munkaerő iránti igény csökkenését.

Szakértők sokáig úgy vélték, hogy az alacsonyabb bérű, jól képzett vegyész, egészségügyi, biológus és klinikai szakemberek arra ösztönözhetik a multinacionális vállalatokat, hogy kutatási részlegüket a visegrádi országokban hozzák létre. Csakhogy úgy tűnik, ez az előny mára megszűnt. A kutatás és fejlesztés terén a fő problémát éppen az egyetemet végzett, nyelveket magas szinten beszélő emberek hiánya jelenti. Azok, akik mindkét feltételnek megfelelnek, már elhagyják a visegrádi országokat a jobb külföldi fizetések, illetve szakmai fejlődési lehetőségek reményében.

Ha a gyógyszeripari vállalatok a régióban nem kezdik el növelni a tudósoknak, vegyészeknek és orvosoknak nyújtott pénzügyi juttatásaikat, az EU-csatlakozás után az agyelszívás új hulláma várható. A jelenlegi uniós tagállamoknak azonban nem kell a magasan képzett munkaerő nagyarányú bevándorlásától tartaniuk a nyelvtudás alacsony szintje és a munkaerő mozgásának hétéves átmeneti időszaka miatt.

A kilencvenes években a kereskedelmi mérleg hiánya a gyógyszeripari szektorban folyamatosan nőtt, mivel az új, innovatív gyógyszerek elterjedésével az import megugrott. Szakértők szerint a hiány a közeljövőben stagnálni, illetve csökkenni fog, mivel a dollárral szembeni korábbi folyamatos valutaerősödést volatilis mozgás váltotta fel, miközben az orosz, közép- és kelet-európai, illetve balti kivitel érezhetően bővül.

Az elmúlt években a régió fogyasztási szerkezete az originális gyógyszerek javára tolódott el, amit az EU-csatlakozás tovább erősíthet a támogatási rendszer átláthatóbb szabályozásával és a kölcsönös elismerés felgyorsításával. Ez az importgyógyszerek arányának további növekedéséhez vezethet. Különösképpen az EU országainak többségében Magyarországhoz hasonlóan szabadáras OTC gyógyszerek iránti igény emelkedhet az uniós belépés után, mivel az egy családra eső egészségügyi beruházások összege emelkedik, és egyre jobban megközelíti az uniós átlagot.

Az EU-csatlakozás gyorsítja a gyógyszeripar további modernizációját Közép- és Kelet-Európában. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a csatlakozással a generikus vállalatok eddigi domináns pozícióját az innovatív cégek vennék át. A külföldi tulajdonosok befektetései nyomán ugyanakkor mindenképpen a kelet-közép-európai gyógyszeripari piacok nemzetközi versenyképességének erősödése várható.

A magasabb versenyképesség új irányzatokat alakít ki a nemzetközi kereskedelemben. Elemzők a gyógyszeripari termékek kereskedelmi mérlegének fokozatos javulására számítanak, elsősorban az export növekedése miatt. A hazai választék jobb minősége lehetővé teszi a jelenleg importált gyógyszerek egy részének belföldön gyártottal való helyettesítését is.

A csatlakozás nemcsak a gyógyszeripar exportkapacitásának fokozatos emelkedését jelenti, hanem a nemzetközi kereskedelem földrajzi összetételének megváltozását is. Bár a közép- és kelet-európai országok változatlanul főként egymástól importálnak, az ilyen jellegű behozatal részesedése egyértelműen csökkent az elmúlt évtized második felében, ugyanakkor az EU részesedése nőtt.

Jelenleg a kelet-közép-európai gyógyszerek ára az importkészítmények egynegyedét teszi ki. Bár a különbség az utóbbi időben csökkent, változatlanul tetemes maradt. A hazai termékek alacsonyabb árai elsősorban abból a tényből fakadnak, hogy legtöbbjük generikus gyógyszer, szemben az innovatív importált készítményekkel.

Fokozatos módosulás figyelhető meg a termelési struktúrában is: a nehézvegyipari termékektől a finomabb, magasabb hozzáadott értékű és közepes, illetve magas szintű technológiai részesedésű végtermékek felé. Ez a tendencia az alapanyagok előállításának csökkenését jelenti a késztermékek javára. A közép- és kelet-európai gyógyszergyártó vállalatok már megkezdték marketingtevékenységüket a keleti piacokon, ahol nyugati versenytársaikhoz képest előnyben vannak piaci, kulturális és nyelvismeret szempontjából, és ahol a piac még mindig nyitott a decentralizációs és privatizációs reformoknak köszönhetően.

A tagjelölt országok kötelesek összhangba hozni törvényhozásukat az EU-normákkal. Ezek a lépések megkönnyítik a nagy nyugati konkurensek piacra lépését, ezért a régió cégei számára létfontosságú a jó forgalmazói bázis kiépítése és a márkaépítés. A tagsággal felértékelődhet a FÁK-államok jelentősége is. Ennek a piacnak nagy előnye, hogy még nem telített, és a piacra való bekerülés költségei jóval szerényebbek, mint nyugatabbra.

Jó színben van a fővárosi taxipiac

Néhány év alatt negyedével ugrott meg a taxisok száma Budapesten.

Gördülékenyebbek lehetnek az őszi bértárgyalások

Legkésőbb november végéig, december elejéig egyezségre jutnának az áruházláncokkal a jövő évi béremelés mértékéről a szakszervezeti vezetők.
Világgazdaság Piactér