Az Elysée-palota tájékoztatása szerint a lépésre a bagdadi hatóságokkal történt megállapodás alapján lehetséges. Az első szállítmányokat még tegnap útnak indították. A közleményben indoklásként hangsúlyozták, hogy a kurd autonóm régióban „katasztrofális” helyzet uralkodik.
Hasonló döntést hozott Berlin is, ám a német kormány elzárkózik a fegyverszállítástól: katonai eszközökkel támogatja az iraki hadsereget. Erről a német védelmi miniszter, Ursula von der Leyen Berlinben beszélt, bejelentve, hogy a kormány megvizsgálja, miként lehet a lehető leggyorsabban támogatást nyújtani az iraki hadseregnek. Várhatóan páncélozott járműveket, aknakereső berendezéseket, sisakokat, golyóálló mellényeket és egyéb felszerelést küldenek.
A segítségnyújtásra az adott lehetőséget a két nagyhatalom számára, hogy kedden az Európai Unió belügyi és biztonsági bizottsága úgy döntött: az egyes tagországok maguk dönthetnek arról, támogatják-e az iraki vagy a kurd hadsereget. Elvetették ugyanakkor azt, hogy egységes, EU-szintű támogatást nyújtsanak a Kurdisztánban működő fegyvereseknek.
Annak ellenére, hogy most sincs egységes fellépés az uniós tagországok részéről, előrelépésnek számít, hogy a 2003-as ellentétektől eltérően közösen támogatták azt a segítséget, amelyet az Egyesült Államok nyújt Iraknak az IS visszaszorítása érdekében. A washingtoni külügyminiszter kedden azt jelezte: a múlt héten kezdett célzott légitámadások után szárazföldi bevetést is elképzelhetőnek tartanak az iszlamisták ellen.
