Fókuszban a digitális tartalmak letöltése

Jog | Közélet
Mind többen használják, de viszonylag kevesen tudnak arról, hogy a fájlcserélő szoftverek használata gyakran a szerzői jog szabályaival ellentétesen történik, így egyes országok joga szerint bűncselekménynek minősül. A digitális tartalmakhoz ilyen módon jutókkal szemben már nemcsak a lemezkiadók, hanem a filmgyártók is világszerte igyekeznek egyre határozottabban fellépni.

A lemezkiadók és filmforgalmazók nemzetközi szervezetei egyre erőteljesebben lépnek fel az általuk károsnak ítélt fájlcserélő alkalmazások kidolgozói, illetve újabban, használói ellen is. E szervezetek fellépésüket különböző statisztikákkal igazolják, melyek szerint az USA-ban minden negyedik internethasználó töltött már le filmet a számítógépére, amelyben a filmkészítők a mozilátogatás visszaesésének egyértelmű magyarázatát látják. Az USA-ban már mintegy négyezer fájlcsereprogram-használóval szemben kezdeményeztek eljárást, míg például Németországban egy ilyen eljárás 8 ezer eurós kártérítésre kötelezéssel a lemezkiadók javára már lezárult.

Újdonság ezekben az eljárásokban, hogy a fájlcserélőkkel szemben már nemcsak a lemezkiadó cégek szövetsége, hanem a filmgyártók is fellépnek. A filmkészítők életét olyan új technológiák keserítik meg, amelyek a fájlcserélést nagymértékben felgyorsítják, melynek következtében a fájlcserélés – a zenefájlok mellett – egyre inkább kiterjed klipek, filmek, videók cseréjére is. Az egyik legelterjedtebb alkalmazás a BitTorrent, amely lehetővé teszi sok gigabájtos állományok gyors cseréjét is. A BitTorrent készítői a fájlcserélés ismert problémáját – miszerint a szűk keresztmetszet a feltöltésnél jelentkezik, mivel az ADSL-kapcsolatokon keresztül lényegesen lassabban történik, mint a letöltés – úgy oldották meg, hogy a cserélendő anyagot nem egy, hanem egyszerre több számítógépről hívja le a használó, melynek következtében a kívánt fájlok a letöltő számítógépére sokkal gyorsabban érkeznek meg. Egyesek ezt találóan a moziipar “napsterizálásának” nevezték el, utalva a várhatóan messze ható következményekre az iparág jövője szempontjából. A BitTorrent alkalmazás megalkotásának célja ugyanakkor nem a moziipar tönkretétele volt, hanem olyan amatőr videofelvételek gyors cseréjének biztosítása, melyeket a szerzői jog sérelme nélkül bocsáthat cserére az alkotója. A rendszer használói azonban nem álltak meg az amatőr felvételek cseréjénél, ma már bármilyen digitális formátumba alakított videofilm cseréjére használják.

A filmkészítők szervezetei idegesen reagáltak ezen új technológiák megjelenésére, hiszen az új statisztikák szerint az idén óriási mértékben megugrott a filmekre, videókra is kiterjedő fájlcsere. Bizonyos szempontból érthető a filmkészítők aggodalma, ha figyelembe vesszük, hogy egy film elkészítésére Amerikában átlagban 80 millió dollárt költenek.

A fájlcserélő rendszerek kidolgozói és a lemezkiadók szövetsége közötti jogvitában az egyik oldalon a szólásszabadság és a szabad magánfelhasználás jogára hivatkoznak az alperesek, míg a másik oldalon a szerzői jog által védett felperesek a szellemi alkotásuk jogosulatlan felhasználásából őket érő károkat hangsúlyozzák.

A vita lényegét jól szemlélteti a szerzői jogi jogosultak által a Grokster és a Streamcast – fájlcserélő szoftver készítői – ellen indított perben nemrégiben hozott ítélet. A perben hozott ítélet annál érdekesebb, mivel jelentős eltérést mutat a korábban a Napster fájlcserélő rendszerrel kapcsolatos eljárásban megállapítottaktól. A bíróság ezt az eltérést azzal indokolja, hogy ezekben az új generációs fájlcserélő rendszerekben – a Napster rendszerétől eltérően – nincs központi indexkönyvtár, hanem az megoszlik a fájlcserélő rendszerhez kapcsolódó számítógépek között. Vagyis a szoftvert üzemeltető készítő nem képes a rendszerben lévő fájlok felett ellenőrzést gyakorolni, a rendszer használói maguk kontrollálják, hogy a hálózaton keresztül milyen fájlokat cserélnek.

A bíróság továbbá úgy találta, hogy a Grokster és a Streamcast fájlcserélő rendszerei alkalmasak olyan használatra, amely nem sérti a szerzői jogi védelemmel rendelkezők érdekeit. E következtetések alapján a bíróság a Grokstert és a Streamcastot nem marasztalta el szerzői jogi jogsértésért, viszont nem zárható ki, hogy a jövőben a fájlcserélő programokat használókkal szembeni eljárás esetén nem jut-e más következtetésre a bíróság.

Elméleti síkon megközelítve a problémát, a jog és a technológia egymást helyettesítő érdekvédő jellegére érdemes rámutatni. E helyettesítő jellegnek az iskolapéldája, hogy az ingatlanunkra behatoló személyek ellen kezdeményezhetünk birtokvédelmi eljárást, míg technológiai oldalról megközelítve a kerítés hatékony megerősítése is megoldást nyújthat. Vagyis a kérdés úgy jelentkezik, hogy jogi vagy technológiai problémamegoldás helyesebb-e, és melyik megoldást célszerűbb össztársadalmi méretekben előnyben részesíteni. A számítástechnika nyelvére lefordítva, a szerzői jogok védelmét mi biztosíthatja jobban: ha olyan technológiákat alakítunk ki, amelyek a jogosulatlan felhasználást meggátolják, esetleg a díjfizetést automatizálják, vagy a jog eszközével elrettentő ítéletek születnek, amelyek az internetes tartalmak jogosulatlan felhasználóit a jogsértéstől visszatartják. A lemezkiadók, illetve a filmforgalmazók szövetségei azonban láthatólag nem kívánják kizárólag a technikára bízni a jogaik védelmét, és ehhez sikerült a maguk oldalára állítani az amerikai szenátusban is egyes szenátorokat. Orrin Hatch szenátor nevéhez fűződik annak a törvényjavaslatnak a beterjesztése, amely a szerzői jogok megsértése esetén az azt tudatosan lehetővé tevő szervezetek elleni fellépést szigorítaná. A több szervezet által is kifogásolt törvényjavaslat szövegezése számos módosításon átesett már, és úgy tűnik, hogy sikerülhet annak módosított változatát elfogadtatni. A törvényjavaslat támogatói kiemelik, hogy az USA exportjának legnagyobb részét különböző termékekben megtestesülő szellemi alkotások teszik ki, és ezek az iparágak lényegesen több munkahelyet teremtettek az elmúlt évek során, mint más iparágak.

Ezek után érdemes egy pillantást vetni a fájlcserélőkre vonatkozó magyar jogi szabályozásra is. Az 1999-ben kihirdetett szerzői jogi törvényünk igen modern szabályozásnak tekinthető, és tartalmaz minden olyan elvet, jogintézményt, amelyet általában egy fejlett ország szerzői jogának tartalmaznia kell. Az interneten történő fájlcsere a magyar szerzői jog szempontjából is két cselekményt foglal magában, a rendszer használója a letöltés mellett saját fájljait is hozzáférhetővé teszi. A fájlcserében részt vevő a letöltés esetében magán célú másolást valósít meg, melyet a szerzői jogi törvényünk az ún. “szabad felhasználás” körében engedélyez. A törvény a magáncélú másolást ugyanakkor bizonyos feltételekhez köti, az csak akkor megengedett, ha természetes személy részéről, és nem jövedelemszerzés céljából történik, illetve azt közvetve sem szolgálja. Mivel a magyar törvény erre vonatkozó tiltást nem tartalmaz, tulajdonképpen a megfelelő engedély nélkül az interneten elhelyezett anyagok letöltése is magáncélú másolást valósít meg.

Ugyanakkor a saját fájlok másokkal történő megosztása a szerzői jog szempontjából letöltésre való hozzáférhetővé tétel, amely kizárólag az arra jogosult engedélyével történhet. Tehát, amíg a letöltés maga nem feltétlenül valósít meg jogosulatlan felhasználást, addig az anyagok másokkal történő megosztása semmiképpen nem tekinthető törvényesnek.

Tekintettel arra, hogy Magyarországon még a fájlcserélő rendszerek használata olyan mértékben nem terjedt el, mint például az Egyesült Államokban, a szerzői jogi törvényben a technológiai fejlődést követve a nemzetközileg szerzett tapasztalatok alapján lehet majd módosítást eszközölni. Ennek során a szerzői jogosultak és a magánfelhasználók jogai tekintetében célszerű a megfelelő egyensúlyt biztosítani, hiszen a technológiai fejlődés jogi eszközökkel történő megakasztása sem társadalmi, sem gazdasági szempontból nem lenne kívánatos.

Hosszú életű termékeket szükséges tervezni

Vonzóvá kell tenni a hazai újrahasznosító ágazatokat a befektetők számára.

Az amerikai kormány több milliárd dolláros segítséget ad a farmereknek

Az újraválasztására készülő elnök az idén már ötödször járt kampányúton a középnyugati Wisconsinban.

Ők a legjobban kereső focisták

Az első helyen nincs nagy meglepetés.

Korrupcióellenes ügynökséget támogatna a FIFA

Gianni Infantino szerint a szövetség anyagilag is támogatna egy olyan ügynökséget, amely a sportban lévő korrupció ellen küzd.
Világgazdaság Piactér