A Velencei Bizottság teljesen kiakadt a IV. alkotmánymódosítás miatt

Jog | Közélet

A IV. alkotmánymódosítás fenntartja a bírói függetlenséggel kapcsolatos problémákat, súlyosan aláássa az alkotmányos felülvizsgálat lehetőségeit és veszélyezteti a fékek és ellensúlyok rendszerét. Azzal együtt, hogy a sarkalatos törvények tömeges használatával tartósítja a jelenlegi többség választásait, a IV. alkotmánymódosítás egy olyan szemlélet eredménye, amely az alkotmányra mint a kormányzó többség politikai eszközére tekint. Egyben annak a jele, hogy megszűnt a különbség az alkotmányozás és a hétköznapi politizálás között – állapította meg 
a 34 oldalas, 155 pontba szedett véleménytervezetében az Európa Tanács alkotmányügyi tanácsadó szervezete, a Velencei Bizottság. A jelentést hivatalosan csak június 14-15-én tervezték publikálni, de május 31-én egy-két órára véletlenül kitették a bizottság weboldalára – írja a 444.hu.


A bizottság megállapításai szerint az alkotmánykiegészítés felülírja az Alkotmánybíróság korábbi döntéseit, az alkotmányba emelve a megsemmisített törvényeket. A módosítás emellett akadályozza az Alkotmánybíróságot az alkotmányba foglalt szabályok felülvizsgálatában. Mindez sérti a hatalmi ágak szétválasztásának európai alapelvét is – írja a portál.


A bizottság a várható magyar reakciókra is felkészült. A kormány korábban gyakran hivatkozott arra, hogy egyes szabályokat más országok alkotmányából emeltek át. “Attól, hogy egy szabályozás egy másik ország alkotmányában is létezik, még nem jelenti azt, hogy bármely más alkotmányba beilleszthető. Minden alkotmány a hatalmi ágak egyensúlyozásán alapul. Minél több hatalma van egy intézménynek, annál szigorúbb kontrolmechanizmusokat kell alkotni […] Minden alkotmány a fékek és ellensúlyok komplex rendszere és minden szabályt a hatalmi ágak egyensúlyának összességében kell vizsgálni” – ismerteti a 444.hu a tervezetet.


A IV. alkotmánymódosítással elfogadott konkrét szabályokról ezt írták:


A család definíciója nem veszi figyelembe az Európai Emberi Jogi Bíróság döntési gyakorlatát;
a kommunista múltra vonatkozó szabályozás általános felelősséget fogalmaz meg, nem egyénit;
az egyházakra vonatkozó szabályozás nélkülözi az elismerés precíz szabályozását és a fellebezés lehetőségét;
a választási kampányszabályok, a pártok médiamegjelenésének korlátozása aránytalanul sújtja az ellenzéki pártokat és teljes egészében kizárja a regionális pártok megjelenését az országos médiában;
a közösségek méltóságára vonatkozó szabályok túl felületesek, a magyar nemzet méltóságára vonatkozó kitétel pedig megteremti a lehetőséget, hogy a jövőben nem a kisebbségi, hanem a többségi vélemény védelmében korlátozzák a szólásszabadságot.

Magyarország harcba száll a fuvarozók érdekeiért az Európai Bíróságon

A magyar kormány keresetet nyújtott be az Európai Unió Bíróságához a Mobilitási Csomag irányelvi és rendeleti előírásainak megsemmisítése érdekében.

Francia tulajdonba kerül a lenti tetőcserépgyár

Az összeolvadással Európa vezető kerámia tetőcserépgyártó vállalkozása jön létre.

A felerősödő járvány mélyebbre sodorhatja a globális külkereskedelmet

Idén 7-9 százalékkal eshet a globális külkereskedelem értéke – áll az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája (UNCTAD) jelentésében.

A brit bértámogatási rendszer téríti a dolgozók bérének kétharmadát

A korábban bezárásra kötelezett cégeknek a brit kormány az előzetes tervek alapján novembertől kifizeti az alkalmazotti bérek 67 százalékát.
Világgazdaság Piactér