Jog

Távközlés: fókuszban a Tellex projekt

Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) tanácsadók bevonásával megkezdte a hírközlési törvény módosításának előkészítését. A KPMG vezette konzorcium május 15-re vállalta a feladat elvégzését. Ennek főbb fejezeteiről, a szükséges lépésekről kérdeztük Pataki Dánielt, az IHM hírközlési helyettes államtitkárát.

Módosítás helyett új törvény

Új közbeszerzési törvény előkészületei folynak az Igazságügyi Minisztériumban. A leendő változások sokkal többet jelentenek majd a puszta törvénymódosításnál, mivel önálló fejezetben kapnak helyet a közösségi értékhatárt elérő közbeszerzés szabályai. A teljes jogharmonizáció igénye mellett a jogszabály-előkészítők törekednek az elmúlt évek jogalkalmazási, gyakorlati tapasztalatainak beépítésére. A munkában lényeges szempont a jelenleginél átláthatóbb, hatékonyabb és - lehetőség szerint - gyorsabb eljárások alapjainak megteremtése. Bevezetik a tanúsítás és a békéltetés intézményét - fejti ki Németh Anita, az igazságügyi tárca főosztályvezetője.

Szűkösek a Kehi ellenőrzési jogosítványai

A törvény ugyan tiltja a beszerzés részekre bontását, esetenként azonban - a konkrét ügyből adódóan - értelmetlen e követelmény maradéktalan érvényesítése. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) egyebek közt erre is felhívta a jogszabály-előkészítők figyelmét. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a kívülálló a valóságosnál több visszaélést társít a közbeszerzés fogalmához. A kormány ellenőrző szervét gyakorta szűkre szabott jogosítványai gátolják a szabálytalanságok megakadályozásában - mutat rá Janza Péter, a hivatal elnökhelyettese.

Az átláthatóságot garantáló rendelkezések

Az 1995-ben született közbeszerzési törvény (kbt.) célja - többek között - az volt, hogy megteremtse a közpénzek felhasználásának átláthatóságát és széles körű nyilvános ellenőrizhetőségét. Először 1999-ben módosították átfogóan. A korrupció elleni küzdelem igényelte újabb, jelentősebb változtatása 2001-ben történt. Felsorolja azokat a szervezeteket, amelyek a közbeszerzési értékhatár feletti beszerzéseik során az előírt szabályok szerint kötelesek eljárni. Ez a passzus többször is módosult, kibővítve az ajánlatkérő szervezetek körét. Legutóbb, 2002-ben hatálya alá vonta a Magyar Fejlesztési Bank Rt.-t, valamint azt a gazdálkodó szervezetet, amelyben a banknak ellenőrző részesedése van.

Hét év alatt 3500 milliárd forint közbeszerzés

A közbeszerzési törvény hatálybalépése óta eltelt hét évben a közbeszerzések összértéke elérte a 3500 milliárd forintot - mondja Berényi Lajos, a Közbeszerzések Tanácsának elnöke. A közbeszerzés nagy érdemének tartja, hogy a pályáztatás minden lépése nyilvános. A kiskaput azonban ma is megtalálják, és ebben a sok kivétel, illetve az ellenőrzés hiánya is ludas. Hatékonyabb kontrollal megelőzhető lenne a szabályok kijátszása.

Növekedett a döntőbizottság iránti bizalom

A közbeszerzési piac résztvevői megtanulták alkalmazni a közbeszerzési törvény szabályait, és a kezdeti útkeresések, bizonytalanságok után ma már kialakult egy egységes általános gyakorlat. Egyre inkább tapasztalható a közbeszerzések iránt megnyilvánuló figyelem. Az ajánlatkérők mindinkább törekednek a jogkövető magatartásra, az ajánlattevők pedig egyre kritikusabban figyelik a közbeszerzési eljárásokat, azok valamennyi mozzanatát. A közfigyelem szerves részévé vált a közpénzek elköltésének teljes folyamata és az azzal kapcsolatos ellenőrzés - hangsúlyozza Deli Betty, a közbeszerzési döntőbizottság elnöke.

Kellő szabályozással kivédhetők a viták

A közbeszerzés művelése ma már önálló szakma, amit a közbeszerzési törvényben is ki kellene nyilvánítani. Távlati stratégiai cél lehet, hogy a Közbeszerzési Értesítőhöz megküldött hirdetmény a közbeszerzési szakértő ellenjegyzése nélkül nem tehető közzé. Kívánatos, hogy a közbeszerzési ügyintéző - hozzáértése és sajátos szerepére tekintettel - az Országos képzési jegyzékben önálló szakmai besorolást nyerjen - szorgalmazza egyebek közt a készülő törvény kapcsán Várday György közbeszerzési szakértő.

Az unió hatalmas vállalkozás

Az unió hatalmas vállalkozása az emberiségnek. Ekkora szövetség ritkán jön létre. Nincs okunk arra, hogy féltsük szuverenitásunkat, hiszen az alkotmánymódosítással önként vállaljuk a korlátozást. Sem az Országgyűlés, sem az igazságügyi tárca feladata nem csökken a csatlakozással. Még kérdéses az uniós alkotmány sorsa, és az sem tudható, lesz-e valóban egységes közösségi jog. Az viszont már látható, hogy a gazdaságban egységes kötelező szabályok érvényesülnek majd - mondja Bárándy Péter igazságügy-miniszter.
Világgazdaság Piactér